Debrecen, 2022. szeptember 22. – A debreceni városi környezettel harmonizálva, a régi, klasszikus épületrész stílusával összhangban és a modern műszaki elvárásoknak megfelelve újulhat meg az Aranybika Szálló a város szívében. A tervpályázatokat elbíráló szakmai bizottság több értékes pályázatot értékelve hozta meg döntését. A szakemberek szerint az első helyezett pályamű építészeti szempontból valódi választ ad az MCC szellemiségének megjelenítésére és ez teremtette meg leginkább az épített környezettel való összhatást. Ez összhangban áll annak a nemrégiben készített közvélemény-kutatásnak a megállapításával, amely szerint a debreceniek döntő többsége azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított Aranybika állna Debrecen főterén.
Első és két harmadik helyezettet is hirdetett a szakmai bírólóbizottság az Aranybika Szálló felújítására és új oktatási központ létrehozására kiírt építészeti tervpályázaton. Emellett találó és megfontolásra alkalmas megoldásaik miatt további két pályaművet megvételre ajánlott a zsűri. A zsűritagok szerint a nyertes tervpályázatok egyaránt kifejezik az MCC küldetését, egyediségét; illeszkednek az Aranybika szecessziós épületrészéhez; valamint harmonizálnak a környezettel.

Az Aranybika Szálló rekonstrukciója – célok
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) célja, hogy a debreceni központjául szolgáló Aranybika Szálló történelmi hírével és jelentőségével összhangban ismét a város egyik ékköve lehessen: az épület rendkívül rossz állapotú, szocializmusban felhúzott szárnya helyett az MCC egy olyan korszerű oktatási központ megépítését tervezi, mely tömegében, léptékében illeszkedik a meglévő Aranybika Szálló szecessziós épületrészéhez, valamint a debreceni történeti környezethez. Az egykori szálló eredeti épülete pedig teljes körű, műemléki felújításon esik majd át. A beruházásnak köszönhetően egy, a 21. századi elvárásoknak megfelelő, az MCC oktatási programjainak befogadására alkalmas, új épületrész jön létre. Az Aranybika rekonstrukciójával az MCC törekvése nemcsak az, hogy új központ jöhessen létre, hanem az átfogó műemléki rekonstrukcióval értékmentést is végez, továbbá a teljes Aranybika tömb körüli közterület újragondolásával és egy intenzív közterületi zöldfelület létrehozásával megvalósulhat a tömbbelső revitalizációja is.
Tervpályázat – kiírás
Az alapítvány komplex urbanisztikai és építészeti tervpályázatot írt ki a debreceni Aranybika Szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére. A felhívás magába foglalta az ingatlan körüli (magán- és köz-) terület környezetrendezését, rekonstrukcióját és új funkciókkal történő bővítését. Az Aranybika Szálló épületének műemléki rekonstrukciója és az 1973–76 között felhúzott szárny helyén épülő új rész nem függetleníthető sem szűken, sem tágan vett környezetétől.
Tervpályázat – bírálóbizottság
Az ingatlan felújítására és új oktatási központ létrehozására kiírt építészeti tervpályázatra 2022. július 15-ig lehetett benyújtani a pályaműveket. A szakmai legjelesebb képviselőiből álló bírólóbizottság tagja volt: Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész; Szalay Tihamér Ybl-Miklós díjas építész tervező; Prof. dr. habil Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője; Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész; Kálmán Ernő Pro Architectura-díjas és Ybl Miklós-díjas építész; Benedek Dóra okl. építészmérnök; Kelemen Zsolt okl. építészmérnök; dr. Papp László Debrecen polgármestere és Gábor István, Debrecen főépítésze.
Tervpályázat – eredmény
A pályázat kapcsán 6 épületterv érkezett be, ebből egy pályamű nem felelt meg a tervpályázati kiírás keretében előírt, kötelező minimum követelményeknek, így kizárásra került. Az eljárás során fontos volt, hogy a pályamunkákban egyértelmű jel, utalás jelenjen meg arra vonatkozóan, mi a történeti, valamint, mi a 21. századi. A cél egy olyan egységes épületmegjelenés volt, amelyben egyes elemek – a történeti hitelesség mellett – félreérthetetlenül láttatják a modern kori jellegzetességeket is.
A bírálóbizottság egy pályaművet, a NAPUR ARCHITECT Kft. pályázatát kimagasló színvonalúnak ítélte, ugyanis építészeti szempontból valódi választ adott az MCC szellemiségének megjelenítésére – ez teremtette meg leginkább az épített környezettel való összhatást. A nyertes pályamű a maga radikálisan konzervatív szemléletével teljes mértékben kielégíti az MCC és a város polgárságának elvárásait. A debreceni történeti városkarakter talán legfontosabb helyszíne a Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca által határol terület. A szakmai bírálóbizottság szerint a pályamű által javasolt historizáló módszerű tükrözés a legkézenfekvőbb és a legközkedveltebb megoldás az új szárny kialakítására. Az épület minden homlokzatán következetesen végigviszi ezt a gondolatot, így az épületben nincs stílustörés – még akkor sem, ha így a hátsó homlokzat nem követi a kiírásban szereplő 21. századi megjelenést.

Emellett a szakmai grémium ugyancsak színvonalasan kidolgozottnak találta a PÉTERFFY + DŐRY architects Kft. és az ARCH-STUDIO Kft. pályaműveit, amelyek ezzel megosztott harmadik helyezést érték el. További két pályamű olyan találó és megfontolásra alkalmas részleteket mutatott fel, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni, esetleg alkalmazni a nyertes terv továbbfejlesztése során. A bírálóbizottság így a TSPC Kft. és a PLAN – ART MÉRNÖKIRODA Kft. pályaműveit megvételre ajánlotta.
A debreceniek bevonásával zajlik majd a rekonstrukció
Az építészeti beruházás a városvezetés bevonásával zajlik és a helyi lakosság igényeivel összhangban történik. A debreceniek döntő többsége ugyanis azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított épület állna Debrecen főterén – áll egy az MCC által megrendelt reprezentatív közvélemény-kutatásban. A felmérés azt mutatja, hogy a debreceniek a Nagytemplom után az Aranybika Hotelt tartják a legikonikusabb, történelmi, a városképet meghatározó épületnek. A cívisváros lakóinak legnagyobb része azzal ért egyet, hogy az Aranybikát a történelmi szárny stílusával egyezően kell befejezni és felújítani. Szinte valamennyi nyilatkozó támogatja a Mathias Corvinus Collegium felújítással kapcsolatos célkitűzéseit.

MCC Debreceni képzési központ
A Mathias Corvinus Collegium 2020 októberétől működteti debreceni képzési központját, az Aranybika épületében. Az intézményben elérhető az MCC több képzési programja is, így az általános iskola felső tagozatosainak szóló Fiatal Tehetség Program (FIT), a középiskolás korosztályt megszólító Középiskolás Program (KP), valamint a felsőoktatásban tanulóknak szóló Egyetemi Program (EP). A debreceni központ a most megkezdett tanévben mintegy 300 diáknak nyújt képzéseket és különböző közéleti programokat.
További információ:

Mathias Corvinus Collegium

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény, amely Kárpát-medence-szerte nyújt a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, ingyenes, társadalmilag hasznos, közösségi célokat szolgáló képzéseket az általános és középiskolás korú fiataloktól kezdve egészen a felsőoktatásban tanuló vagy már diplomás korosztályig. Az MCC tudásközpont, amely a képzések mellett rendezvényeivel, konferenciáival, könyveivel, nyilvános közléseivel részt kíván venni az összmagyarság felemelkedését szolgáló közéleti párbeszéd és kultúra fejlesztésében.

A három projektelem együttes városépítészeti jövőképpel kívánja segíteni a térség fejlődését. A projekt keretében az eddig ipari területenként ismert Vituki és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg. A park középpontjában épül fel az Atlétikai Stadion épülete. A hétköznapokon az alapüzemmódú épület ideiglenes felső lelátóinak emelt fogadószintjén fedett és kivilágított futópálya, görkorcsolyapálya, streetworkout, edzőterület és streetfood szolgáltatás áll majd a sportkedvelő érdeklődők rendelkezésre. A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, partmenti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások készülnek. A fejlesztéssel megvalósul a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig. A jelenlegi tervezési területet érintő városrendezési tervek módosításával a Duna felőli látványfolyosó városképet meghatározó arculata megtisztul. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport és rekreációs funkciók valósulhatnak meg. Cél, hogy a terület kiemelkedő természeti értékeihez a fejlesztés méltó módon kapcsolódjon. A törekvés a városlakók számára vonzó városrész megteremtését célozza, az EU és Magyarország ökológiai hálózatának Duna-parti határán.

A teljes tervezési terület jellemzően három fő megújítandó területegységből áll. Az első az Atlétikai Stadion és park területe; a barnamezős Vituki ipartelep, a Lágymányosi híd, Nagy-Duna ág, Kvassay Zsilip és a H7-es HÉV vonal által bezárt 15 hektáros terület. A második területegység az Atlétikai Edzőközpont területe; az Észak-Csepeli KDVVIZIG műemléki Tisztviselőtelep és Szennyvíztisztitó Telep közötti, a Nagy-Duna sor úttól a H7-es HÉV vonaláig terjedő 5 hektáros területen helyezkedik el. A Hajóállomás utca és környezete pedig a projekt városszerkezethez illesztés szempontjából meghatározó H7-es HÉV, Lágymányosi híd, Soroksári út, Kvassay út által lehatárolt 3 hektáros megközelítési területét jelöli ki. Az Atlétikai Stadion és park területfeltárása érdekében két új és egy megújított megközelítési irány tervezett. A jelenlegi H7-es HÉV töltése alatt két új aluljáró létesül; az egyik a Hajóállomás utca súlypontjában bejárat a nagyközönség számára, a másik a Vituki toronyépület északi oldalához közel eső HÉV pályaszakasz alatt, a stadion üzemeltetési és logisztikai kiszolgálására. A terület harmadik bejárata a Gizella sétány meghosszabbításaként a Lágymányosi híd alatt a Dél Pesti vasúti híd és pesti hídfőjének rekonstrukciójával együtt valósulhat meg. Mindhárom területen a teljes közmű- és úthálózat, valamint a forgalomirányítási eszközök és a tájrendezési elemek is megújulnak, a tervezett és meglévő közlekedési műtárgyak környezetében a Lágymányosi híd, Soroksári út és a Kvassay út vonaláig bezárólag. A világversenyek két legfőbb rendezvényhelyszíneként kialakított 40 ezer fő befogadására alkalmas új Atlétikai Stadion épülete, valamint az Észak-Csepelen létesülő szabadtéri futó- és dobópályás Atlétikai Edzőközpont a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) funkcionális előírásainak és eseményorganizációs ajánlásainak megfelelően készülnek. A stadion homlokzati acélszerkezete és a Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű, 40 ezres nézőszámot is kiszolgáló térlefedése az Exon 2000 Kft mérnökiroda irányításával készül az angol Buro Happold mérnökiroda szakértői közreműködésében. Az új Atlétikai Stadion a nemzetközi gyakorlatban is számos esetben megvalósuló alap- és versenyüzemmódhoz tartozó nézőszám kialakításával készül. Az épület alapüzemmódban 15 ezer férőhelyes alsó lelátóval, versenyüzemmódban további 25 ezer fő befogadására alkalmas ideiglenes felső lelátóval tervezett. A teljes térlefedéssel megépülő Stadion tetőszerkezete mindkét üzemmódban megmarad. A tetőszerkezet megtartásával lehetőség nyílik az időközönként visszatérő nagyobb nemzetközi tornák befogadására, a pályázati tervben is bemutatott bérelhető lelátóval való bővítésére, valamint az épület teljes tér- és sportvilágítási, hangosítási és eredmény kijelző rendszerének megtartására. A fedett-nyitott tetőszerkezet városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott Sportgyűrű városi köztérként jelenik meg a Dunaparton. A szabadidősport és a hazai sportutánpótlás számára a pesti Duna-part vonulatában északon a Duna Arénával, délen pedig az Atlétikai Stadion új épületével két sportkulturális indítópont alakul ki.
Ferencz Marcel DLA

Az MCC célja, hogy az új épület a XXI. század során ismét felemelkedő magyar nemzet egésze számára pozitív jelképként jelenjen meg az egykori Munkásőrség központjának helyén. Emellett az új épület terveinek egyik jellemzője, hogy míg a mostani, épített környezett városi zárványként jelenik meg, addig az új ingatlan tervezése során kiemelten fontos volt a környezet felé való nyitás, ezért az épületek tervezésével párhuzamosan készül egy szűkebb és tágabb koncepcióterv is a közterületek megújítására.

Ennek jegyében az új épület előtt egy olyan vízfelülettel és történelmi jelentőségű faegyedekkel gazdagított, bárki számára nyitott közpark jön létre, amely minden környékbelinek biztosítja majd a minőségi idő eltöltésének lehetőségét. ÚJ ÉPÜLETET KAP A GELLÉRT-HEGY_Fontos objektuma lesz a Gellért-hegynek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, Somlói úti épülete: jövőbe mutató minőségben példát fog állítani a mostani, kortárs építészetnek, ugyanakkor megőrzi a tradicionális jelleget is – nyilatkozták rangos építész szakemberek.Tervpályázat – az MCC biztosítja az átláthatóságot Helyiségei, óriási terei és szűk irodái nem alkalmasak az MCC kiscsoportos mentorálási módszerekre épülő tehetséggondozó programjának megvalósításához, az épületek állaga pedig nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot: a nyílszárók cseréje ellenére beázik, szigetelése nem megoldott, a betontömbök elválnak egymástól. Mindezek fényében még 2020 decemberében az MCC nyílt építészeti tervpályázatot írt ki egy új budapesti épületegyüttes megtervezésére a Somlói úton. A vonatkozó hazai jogszabályoknak és az európai uniós közzétételi szabályoknak teljeskörűen megfelelve meghirdetett közbeszerzési pályázatra tizenegy pályamunka érkezett, amelyeket egy szakmai zsűri értékelt.

Ebben a grémiumban a szakma olyan jeles képviselői kaptak helyet, mint Kálmán Ernő, Szalay Tihamér, Csóka Balázs és Sándor János építészek, valamint Sulyok Miklós művészettörténész és Csány Éva, Budapest I. kerület főépítésze. A szakmai zsűri 2021. március 31-én két első helyezettet hirdetett, és arról is döntés született, hogy további három pályaművet megvásárol az MCC. A bírálóbizottság álláspontja szerint az első helyezettek épületkoncepciói egyaránt alkalmasak arra, hogy az MCC új épületeit ezek alapján tervezzék meg. Az első helyet nyert pályázók a Napur Architect Kft., valamint a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft., utóbbiak közös pályázattal indultak. A döntést a Tervpályázati Bírálóbizottság 5 szavazati joggal rendelkező építész tagja egyhangúlag hozták meg, a két nyertes közül csak a NAPUR Architect Kft.-t javasolták meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba. A tervpályázatokról szóló kormányrendelet alapján a bírálóbizottság szakmai döntése végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el. Az építés hatósági engedélyezése megtörtént, 2023 nyarától pedig megkezdődhetnek a kivitelezési munkák. Az ütemtervnek megfelelően az MCC bízik abban, hogy a 2025/26-os tanévet már a Somlói úti új épületében kezdheti meg. Városképet meghatározó épület_ Az MCC új Somlói úti épülete alapvetően a tervpályázati eljárás során bemutatott épület- és látványtervek alapján készül el, amelyek műszaki tartalommal gyarapodtak, finomodtak, mindez pedig a tervezési folyamat természetes velejárója. Az MCC valamennyi érintett hatósággal, szakhatósággal, így a műemlékvédelemmel is, valamint közműszolgáltatóval folyamatosan folytatott, illetve folytat egyeztetéseket, hogy a megfogalmazott jogszabályi és szakterületi előírások a tervdokumentáció elkészítése, illetve a kivitelezés során is érvényesüljenek. A módosítások az eredeti tervekhez képest nem hoznak jelentősebb változtatást, így egy ikonikus, a közösségteremtő és -szervező funkciókat teljeskörűen magába foglaló, a 21. század követelményeinek megfelelő, ugyanakkor a környezetével, a Gellért-heggyel harmonizáló , a városképet meghatározó épület állhat majd a Somlói úton 2025-től. Mindezt a bírálóbizottság tagjai és a tervező építész is elmondta.

A szakma kiválóságai és az I. kerület is támogatta a nyertes pályaművet_ A bírálóbizottság döntésében kiemelt szerepet játszott az, hogy a leendő épület messzemenőkig illeszkedjen Budapest és a környék városképébe, erre a tagok is felhívták a figyelmet, A mostani épület „erődszerű kialakítása, egyfajta markáns beavatkozás a Gellért-hegy lábánál, amely nem a befogadást, hanem a távolságtartást akarja sugallani.” – nyilatkozta Kálmán Ernő Ybl díjas építész, a bírálóbizottság társelnöke. „Ezzel szemben a nyertes tervpályázatok nyitott, befogadó épületeket ábrázolnak […], a Napur Architect Kft. például az épületegyütteshez egy reneszánsz kertet képzelt el, amellyel képes megidézni az emberközpontúságot.” Fontosnak tartjuk tehát kiemelni, hogy a mostani, szocializmusban emelt, katonai objektumra emlékeztető betonmonstrum soha nem illeszkedett a Gellért-hegy látképébe, és rombolta a történelmi épületekkel tarkított budapesti látképet. Éppen ezért döntött úgy a bírálóbizottság is, hogy a magyar építészeti hagyományokhoz illeszkedő tervpályázatot támogatja, amely szervesen illeszkedik a világörökségi látképbe. Erről Csány Éva, I. kerületi főépítész is nyilatkozott. Szerinte a tervek egyediek és magas színvonalon születtek, így a megvalósuló koncepció mindenképpen méltó otthona és központja lehet majd a magyar tehetséggondozás ügyének. Kifejtette, a szép tető látványa, a cserepek befogadhatóbbá tesznek egy épületet, nem a magasságot növelik elsősorban. „Én azt nem tartom bajnak, ha nem simul bele a környezetébe az épület, hanem meg akarja mutatni magát távolról is.” – tette hozzá a főépítész.

Jelentősen nagyobb lesz a mindenki számára nyitott zöld terület_ Ha megtekintjük az MCC régi épületegyüttesét, a kopárság, a ridegség, a kommunizmus sebei köszönnek vissza, az MCC-nek pedig éppen az a célja, hogy egy mindezzel ellentétes központot hozzon létre. A munkásőrség egykori székhelyét egy olyan épület fogja felváltani, amelyet kívül-belül az igényesség jellemez, és nem utolsó sorban bővelkedik a zöldterületekben. A mostani két épület helyett ugyanis csak egy, a nagyobbikkal közel azonos alapterületű fog állni a telken, így a mostaninál jóval kiterjedtebb lesz a zöldfelület. A központot körülvevő parkot pedig nemcsak dolgozóink és diákjaink használhatják, hanem mindenki számára nyitott lesz. A nyertes Napur Architect Kft. tervpályázata a bírálóbizottság szerint […] „erős, egyedi, szinte meseszerű módon közelíti meg a tartalmat, környezetét mesekertszerű kárpát-medencei utalásokkal szövi át. Homlokzatképzése, látványai magas színvonalon kidolgozottak. A „C” formájú campus egyszerre befogadó, nyitott, zárt, mégis erőt sugároz.”

A Városliget kapujában, az egykori felvonulási téri kősivatag helyén egy fogadóhelyet, közösségölelő kelyhet, kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, ami összekovácsolja az embereket, ha ide érkeznek. Az építész víziója kultúránk sarokpontját szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal. A pályázati és a kiviteli látványterveket egymás mellé helyezve kiderült: minimális az eltérés a végső állapot között, de ennek elérése rettenetesen sok műszaki kihívás megoldásával jár. – Képzeljünk el egy hatszáz tagú zenekart, ahol egy tízes csoport más szólamban kezd el játszani, az összhangzattanban szabályai miatt a karmesternek pedig improvizálnia kell, hogy a cél  vagyis a mű megvalósulhasson. Ez a vezető tervező feladata – szemléltette a munka nehézségét.

A NAPUR csapata zöldtetős épületet tervezett, aminek a tetején 45 centiméter vastag földréteg van. Ezen megnőnek már komoly cserjék is. Lesznek fák is, amelyek az épület belső tartószerkezetének az utolsó harmadában kialakított három méter mély földlabdákba eresztenek majd gyökeret. Az épület teteje másfél hektár, aminek az ötven százaléka zöld; 7500 négyzetméteren fog a növényzetre cserélődni az egykori macskakővel borított felület. Ferencz Marcel megjegyzi: az épület kehelyszerű, hajlított födéme tulajdonképpen köztér, ami a Városliget szerves részét fogja képezni. – Zöld Hősök terének hívom a kezdetektől fogva – tette hozzá. Az épület teteje mindenki számára látogatható lesz. A hatalmas íven való közlekedés lehetővé teszi, hogy más nézőpontból lássuk a Ligetet, a Vajdahunyad várát, illetve a város sziluettjét egészen Budáig. – A látogatók új szférába kerülnek, be lehet bolyongani a kertet az íves tetőn felfutó lépcsőkön, a homlokzatot kísérő patkó alakú panorámasétányon pedig körbe lehet azt járni – villantotta fel a lehetőségeket a szakember. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a Lánchíd hídmestere a híd láncszemein egy korlát mellett fel tud sétálni a pillérállásba. A látogató hasonló léptékben élvezheti majd az eléjük táruló látványt. A vezető tervező elképzelése szerint ez egy szimbolikus híd lesz a jövőbe, híd a város felett, híd az elképzeléseink megvalósítására. A homlokzat díszes rácselemekből épül fel, a három méterszer egy méteres elemek szerepe az, hogy megfogja a nap hőjét a ház előtt, ellenben mint egy méhsejt, a sejteken keresztül indirekt megvilágítással fényt juttasson az épületbe. Így a fény hőenergiája nem éri közvetlenül az üvegfelületeket, viszont a reflexfényekből diffúz belső fénnyel töltött teret képez. – Már az elején tudtam, hogy a pályázati díszekért meg fogok harcolni, mert manapság a díszítés kiment a divatból, az elmúlt ötven évben egyenesen tiltott dolog volt. A pályázatunkban is kifejeztük, hogy magyar díszekkel, ősi mintákkal akarok dolgozni – utalt a kezdetekre.

A homlokzati rácsrendszer lehetőséget adott a tervezőknek arra, hogy kikísérletezzenek egy olyan 3-szor 3 centiméteres pixel elemet, ami visszatükrözi a nap fényét. A pixelmező ebben a felbontásban bizonyos távolságból áll össze mintává. Kilenc és fél hónapig tartó tervezői munka végén állt össze Ferencz Marcel tervezésében az a grafikai terv és a kutatás, melyet közösen végeztek a Néprajzi Múzeum szakemberivel, hogy az intézmény leletanyagából, a hazai és nemzetközi díszítőelemekből melyek jelenjenek meg az épület külsején. Az épület belső felépítése kapcsán Ferencz Marcel elmondta: két részre tagolódik, a legfontosabb a 6000 négyzetméteres kiállítótér, amiből 4000 állandó, 2000 négyzetméter időszaki kiállítótér. Ezen kívül van még 500 négyzetméter interaktív kiállítótér az ifjúság számára, van 1000 négyzetméter gyerekmúzeumi kiállítótér, egy nagy rendezvénytér, 1200 négyzetméter konferenciatér és egy szintén ugyanekkora könyvtár. A 6000 négyzetméteres fénytől elzárt kiállítótér kerül a felszín alá. Az íves épület funkcionálisan is két részre tagolt. A nyugati oldal lesz ahova a turisták, látogatók érkeznek, a keleti oldal a csöndesebb, ahol a múzeumi életnek a tudományos része folyik. – A Hősök tere felől megérkeznek a turisták, megkapják a nekik járó kényeztetést, éttermeket találnak, a Liget-látogatóközpont is ott lesz kialakítva – mutatta be a főbejáratot. Onnan látogatók lejuthatnak a nagy kiállítótérbe, vagy felmehetnek a felettük elhelyezkedő első emeleti gyerekmúzeumba, illetve a második emeleti konferencia térbe. Megjegyezte: mindegyik térből, szintből ki lehet majd sétálni hasítékokon az íves födémre, ahogy kívülről, az emlékműtől is fel tudnak majd menni a látogatók mindegyik funkcionális térbe. Sőt az egyik legnagyobb attrakciója a belső térnek, hogy a látogató a nyugati szárnyból a keleti szárnyba egy nagy íves publikus lépcső segítségével egyszerűen át tud sétálni anélkül, hogy jegyet vásárolna. A séta közben pedig be-be tekinthet az állandó kiállítás tereibe az belsőüvegfalakon keresztül. A múzeumhoz tartozik majd egy gyerek játszókert is. A másik oldalon lesznek a múzeum életét kiszolgáló iroda-együttesek, az archívum, a kutatóbázis, a védett könyvtár és a vezetőségi területek, adminisztráció, kommunikáció, szervezőirodák, ajándékbolt, speciális szakkönyvtár, különböző kisebb rendezvényterek.

Ezen az oldalon lesz egy kis dolgozói terasz és egy nagyméretű kávézó az első emeleten, 300 négyzetméteres terasszal, ami a délnyugati napot befogja. A vezető tervezővel a Liget Budapest Projektet ellenzők félelmeiről is beszéltünk. Felmerült egyesekben, hogy ligetben a felszín alatti vízfolyások áramlását megváltoztatná bármilyen beruházás. – Van vízáramlási térképünk, de azt tudni kell, hogy ezek 10-20 év alatt teljesen képesek átrendeződni, a víz az nem fog megállni, áramlani fog folyamatosan, tehát pangó készlet nem jön létre. A hatalmas épület mélyépítési kiviteli terve már elkészült, ami közbeszerzés előtti fázisban van. – Jogerős engedéllyel rendelkezik az épület, és november végére nekünk hiánytalanul át kell tudtunk adni a kiviteli terveket a megrendelő számára – tette hozzá Ferencz Marcel. A tervező összegzése szerint az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek. – Nekem az az építészeti küldetésem, hogy erőt adjak épületeimmel az embereknek. Ahogy a kormányzat is minden ponton ezt próbálja megvalósítani, én ezt építészetileg akarom megcsinálni. Ez nálunk családi hagyomány, ez szakmai elhivatottság kérdése – osztotta meg Ferencz Marcel építészeti ars poeticáját.