Néprajzi Múzeum, tervezés

Helyszín
Budapest, Városliget
Méret
34.000 m2
Megrendelő
Városliget Zrt.
Idővonal
2016
Generál Kiviteli terv
2018
Alapkő-letétel
2022
Tervezett nyitás
Állapot
Terv
Építészeti Csapat és együttműködők

A Magyar Néprajzi Múzeum új épületének kettős küldetése van

Küldetése a Magyar kultúra évezredes hagyományai előtt való tisztelgés és a nemzeti identitás térben kibomló erősítése. Küldetése az originalitás, a meg nem ismételhető, a vissza nem térő üzenet, amit térbeliségének felfedezésével ad át a világ távoli pontjáról érkezőknek. A néprajztudomány gyűjtőhely. Kiindulási pont. Kezdet és vég. Integratív fogalmi és kulturális jelenség. Reprezentációs kapuja az élet nyomhagyásának, szellemi és anyagi megtestesülésének. Az emberi szokások mint társadalmi magatartásformák bizonyos élettörvények mentén szerveződnek.

Ezen törvények alapjaiban állandóak, a felszínen viszont folyamatosan alakulnak, változnak. A néprajz világa maga az állandóság és a változás. Az épület külső megjelenése az emberiségre jellemző azonosságot a mindenekfelett álló közösségi magatartásformát az ölelő alapformát rajzolja. A várostengelyben földre ereszkedő íves épület befogadja az érkezőt. Engedi, hogy otthonra leljen minden ember, aki erre jár. A kirajzolódó ölelő zöld katlan mindenki számára bejárható városi tér, a Múzeum és a Liget eszmei kapuzata.A homlokzatok az íves szimmetrikus kiemelés erő és térvonalait követve kor és kultúrtörténeti sávokat rajzol elénk. A homlokzati rétegek láttatják a magyar és kontinensenként válogatott nemzetközi néphagyomány emlékezetes lenyomatait. A fémanyagú homlokzati szőttes a természetesség erejével fogadja be a különböző népcsoportok keresztszemes varrottas díszítő eljárásainak fogásait. A kitüntetett sorminták visszafogott eleganciával sugároznak harmóniát, példamutatást. A díszítés nélkülözhetetlen eleme a múzeumnak. A ház így válik beazonosítható és rögzíthető hellyé a világban. A magyar etnográfiai anyag világviszonylatban is kiemelkedő tárlatanyaga alkalmas a történelmi változásfolyam demonstrálására hazai és nemzetközi emlékek bemutatásán keresztül. Ennek tudatában terveződik az új épület. Az intenzív tematikai anyaga képes az építészeti terekbe hatolva egyedi belső tereket, térrendszereket alkotni. Kivételes módon maga a tárlatanyag sokszínűsége és gazdagsága teremti meg az újszerű terek láncolatát. A térláncolat belső terekre gyakorolt hatása plasztikus térfolyamot eredményez, melynek téri értéke a legmagasabb rendű. Az elragadó dimenziók kiemelik a hétköznapok szintjéről a betérőt. A belső terek fehér anonimitásba, hűvösségbe burkolódznak. Visszahúzódnak, hogy a kiállított tárgyak anyaga kerülhessen a figyelem középpontjába. A Tér izgalmával és az anyaghasználatának egyszerűségével keresi az őszinte kapcsolatot a vendégekkel és a műtárgyakkal.

Új Magyar Néprajzi Múzeum külső díszítő homlokzat aluminium pixelrács néprajzi motívumokkal ékesítve
Új Magyar Néprajzi Múzeum Madártávlati kép a Városligeti Fasor kapujának új képe

Kultúr kehely

Abban rejlik az új Néprajzi Múzeum tervének a merészsége, hogy a kezdet kezdetén tudtam, a kiírásban megfogalmazott módon nem szerettem volna az 56-os emlékmű felett hidat építeni – avatta be a Magyar Időket a Liget Budapest Projekt keretében megálmodott épület születésébe Ferencz Marcel. A NAPUR Architect vezető tervezője szerint az új múzeummal a Dózsa György út mentén egy soha korábban nem létező térdimenzió keletkezik, aminek küldetése van. –

A Városliget kapujában, az egykori felvonulási téri kősivatag helyén egy fogadóhelyet, közösségölelő kelyhet, kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, ami összekovácsolja az embereket, ha ide érkeznek. Az építész víziója kultúránk sarokpontját szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal. A pályázati és a kiviteli látványterveket egymás mellé helyezve kiderült: minimális az eltérés a végső állapot között, de ennek elérése rettenetesen sok műszaki kihívás megoldásával jár. – Képzeljünk el egy hatszáz tagú zenekart, ahol egy tízes csoport más szólamban kezd el játszani, az összhangzattanban szabályai miatt a karmesternek pedig improvizálnia kell, hogy a cél  vagyis a mű megvalósulhasson. Ez a vezető tervező feladata – szemléltette a munka nehézségét.

A NAPUR csapata zöldtetős épületet tervezett, aminek a tetején 45 centiméter vastag földréteg van. Ezen megnőnek már komoly cserjék is. Lesznek fák is, amelyek az épület belső tartószerkezetének az utolsó harmadában kialakított három méter mély földlabdákba eresztenek majd gyökeret. Az épület teteje másfél hektár, aminek az ötven százaléka zöld; 7500 négyzetméteren fog a növényzetre cserélődni az egykori macskakővel borított felület. Ferencz Marcel megjegyzi: az épület kehelyszerű, hajlított födéme tulajdonképpen köztér, ami a Városliget szerves részét fogja képezni. – Zöld Hősök terének hívom a kezdetektől fogva – tette hozzá. Az épület teteje mindenki számára látogatható lesz. A hatalmas íven való közlekedés lehetővé teszi, hogy más nézőpontból lássuk a Ligetet, a Vajdahunyad várát, illetve a város sziluettjét egészen Budáig. – A látogatók új szférába kerülnek, be lehet bolyongani a kertet az íves tetőn felfutó lépcsőkön, a homlokzatot kísérő patkó alakú panorámasétányon pedig körbe lehet azt járni – villantotta fel a lehetőségeket a szakember. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a Lánchíd hídmestere a híd láncszemein egy korlát mellett fel tud sétálni a pillérállásba. A látogató hasonló léptékben élvezheti majd az eléjük táruló látványt. A vezető tervező elképzelése szerint ez egy szimbolikus híd lesz a jövőbe, híd a város felett, híd az elképzeléseink megvalósítására. A homlokzat díszes rácselemekből épül fel, a három méterszer egy méteres elemek szerepe az, hogy megfogja a nap hőjét a ház előtt, ellenben mint egy méhsejt, a sejteken keresztül indirekt megvilágítással fényt juttasson az épületbe. Így a fény hőenergiája nem éri közvetlenül az üvegfelületeket, viszont a reflexfényekből diffúz belső fénnyel töltött teret képez. – Már az elején tudtam, hogy a pályázati díszekért meg fogok harcolni, mert manapság a díszítés kiment a divatból, az elmúlt ötven évben egyenesen tiltott dolog volt. A pályázatunkban is kifejeztük, hogy magyar díszekkel, ősi mintákkal akarok dolgozni – utalt a kezdetekre.

A homlokzati rácsrendszer lehetőséget adott a tervezőknek arra, hogy kikísérletezzenek egy olyan 3-szor 3 centiméteres pixel elemet, ami visszatükrözi a nap fényét. A pixelmező ebben a felbontásban bizonyos távolságból áll össze mintává. Kilenc és fél hónapig tartó tervezői munka végén állt össze Ferencz Marcel tervezésében az a grafikai terv és a kutatás, melyet közösen végeztek a Néprajzi Múzeum szakemberivel, hogy az intézmény leletanyagából, a hazai és nemzetközi díszítőelemekből melyek jelenjenek meg az épület külsején. Az épület belső felépítése kapcsán Ferencz Marcel elmondta: két részre tagolódik, a legfontosabb a 6000 négyzetméteres kiállítótér, amiből 4000 állandó, 2000 négyzetméter időszaki kiállítótér. Ezen kívül van még 500 négyzetméter interaktív kiállítótér az ifjúság számára, van 1000 négyzetméter gyerekmúzeumi kiállítótér, egy nagy rendezvénytér, 1200 négyzetméter konferenciatér és egy szintén ugyanekkora könyvtár. A 6000 négyzetméteres fénytől elzárt kiállítótér kerül a felszín alá. Az íves épület funkcionálisan is két részre tagolt. A nyugati oldal lesz ahova a turisták, látogatók érkeznek, a keleti oldal a csöndesebb, ahol a múzeumi életnek a tudományos része folyik. – A Hősök tere felől megérkeznek a turisták, megkapják a nekik járó kényeztetést, éttermeket találnak, a Liget-látogatóközpont is ott lesz kialakítva – mutatta be a főbejáratot. Onnan látogatók lejuthatnak a nagy kiállítótérbe, vagy felmehetnek a felettük elhelyezkedő első emeleti gyerekmúzeumba, illetve a második emeleti konferencia térbe. Megjegyezte: mindegyik térből, szintből ki lehet majd sétálni hasítékokon az íves födémre, ahogy kívülről, az emlékműtől is fel tudnak majd menni a látogatók mindegyik funkcionális térbe. Sőt az egyik legnagyobb attrakciója a belső térnek, hogy a látogató a nyugati szárnyból a keleti szárnyba egy nagy íves publikus lépcső segítségével egyszerűen át tud sétálni anélkül, hogy jegyet vásárolna. A séta közben pedig be-be tekinthet az állandó kiállítás tereibe az belsőüvegfalakon keresztül. A múzeumhoz tartozik majd egy gyerek játszókert is. A másik oldalon lesznek a múzeum életét kiszolgáló iroda-együttesek, az archívum, a kutatóbázis, a védett könyvtár és a vezetőségi területek, adminisztráció, kommunikáció, szervezőirodák, ajándékbolt, speciális szakkönyvtár, különböző kisebb rendezvényterek.

Ezen az oldalon lesz egy kis dolgozói terasz és egy nagyméretű kávézó az első emeleten, 300 négyzetméteres terasszal, ami a délnyugati napot befogja. A vezető tervezővel a Liget Budapest Projektet ellenzők félelmeiről is beszéltünk. Felmerült egyesekben, hogy ligetben a felszín alatti vízfolyások áramlását megváltoztatná bármilyen beruházás. – Van vízáramlási térképünk, de azt tudni kell, hogy ezek 10-20 év alatt teljesen képesek átrendeződni, a víz az nem fog megállni, áramlani fog folyamatosan, tehát pangó készlet nem jön létre. A hatalmas épület mélyépítési kiviteli terve már elkészült, ami közbeszerzés előtti fázisban van. – Jogerős engedéllyel rendelkezik az épület, és november végére nekünk hiánytalanul át kell tudtunk adni a kiviteli terveket a megrendelő számára – tette hozzá Ferencz Marcel. A tervező összegzése szerint az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek. – Nekem az az építészeti küldetésem, hogy erőt adjak épületeimmel az embereknek. Ahogy a kormányzat is minden ponton ezt próbálja megvalósítani, én ezt építészetileg akarom megcsinálni. Ez nálunk családi hagyomány, ez szakmai elhivatottság kérdése – osztotta meg Ferencz Marcel építészeti ars poeticáját.

Új Magyar Néprajzi Múzeum az emlékművet integráló meghajlított zöld park
Új Magyar Néprajzi Múzeum bejárati kép a Hősök tere felől
Új Magyar Néprajzi Múzeum városszöveti épület aura
Új Magyar Néprajzi Múzeum Városliget felől zöld parkja felől tekintve az épületre
Új Magyar Néprajzi Múzeum tervpályázati időszakban készített legelső gondolatrajz eredeti mérete: 5/8cm
Új Magyar Néprajzi Múzeum tervpályázati időszakban készített második gondolatrajz perspektíva eredeti mérete: 4/7cm
Új Magyar Néprajzi Múzeum épületének íve egy 1024m átmérőjű szerkesztőkörbe írható. A körív láthatatlan továbbrajzolt mérete a világ jelenleg legmagasabb felhőkarcolója _ Burj Khalifa 828m _ fölé emelkedik.
Új Magyar Néprajzi Múzeum jellemző hosszmetszet
Új Magyar Néprajzi Múzeum főhomlokzat
Új Magyar Néprajzi Múzeum tetőfelülnézet
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület délnyugati sarka felől
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület keleti csendesz szárnyának bemutatásával
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épületről madártávlat
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület déli teraszáról
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület délkeleti madártávlati utcaképéről
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület csendes oldali keleti szárnyáról
Új Magyar Néprajzi Múzeum modellkép az épület zajos oldali nyugati szárnyáról