2017_Néprajzi Múzeum, Budapest

Engedélyezési és kiviteli terv

Generál tervező:
NAPUR Architect Kft

Vezető tervezők:
Ferencz Marcel
Détári György

03 ok

 

Építész munkatársak:
Nyul Dávid
Holyba Pál
Gazdag Zoltán
Koralevicz Kinga
Mészáros Mónika
Grótz Csaba
Gorka Judit Anna
Filó Gergely
Horváth Márk
Kakas Norman
Szivák Béla
Vajda Julainna
Nagy Zsuzsanna
Poros Tamás

 

Render:
Axion Visual

 

2016 02 13 gondolatrajz néprajzi 02

2016 02 13 gondolatrajz néprajzi 012017 03 07 NEP beillesztett légifotó 06 LOWAXION 2017 12 08 cam_20 jav2 LOW2017 0727 NEP cam 001 ezüst LOW2017 0727 NEP cam 004 LOW2017 0801 NEP cam 003 LOWAXION 2017 12 08 cam_07 LOWAXION 2017 12 08 cam_10 LOWAXION 2017 12 08 cam_22 LOWNEP cam 005 LOWelocsarnokfood courtgyerekmuzeumirodajegypenztarkavezokonferenciakonyveskonyvtarmultifunkcios

Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum – csaknem 150 év után kap méltó otthont az ország páratlan etnográfiai gyűjteménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban – a millenniumi kiállításon – először mutatkozott be a nagyközönségnek.

A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, óvja és közvetíti a magyar, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása. A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki.

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard TschumiArchitects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas RemKoolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a NAPUR Architectpályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

Az épület íves formája lehetővé teszi, hogy az épület kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be, s egyben megidézi azt a korszakot, mikor ez a terület volt a Liget „főbejárata”. Az épület 60 százaléka a terepszint alatt helyezkedik el, a felszín feletti részek pedig áttetszőségükkel, a tető parkosításával teszik léptékében is alkalmazkodóvá az új múzeumot.

Az épület egyik leglátványosabb attrakciója a tetejét mint két domboldalt teljesen beborító kert lesz, mely szabadon bejárható, hangulatos közösségi térként várja majd a park látogatóit. Legmagasabb pontjára felsétálva pedig a megújult Városliget lenyűgöző panorámája tárul majd elénk.

Az új Néprajzi Múzeum épülete az International PropertyAwardson elnyerte a “Világ legjobb közintézménye” díjat, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés.

Az új épület tervrajzán 250 mérnök dolgozott, Ferencz Marcel vezető tervező irányításával. Az épület kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos, sokrétű bemutatását. Helyet kap benne gyerekmúzeum, könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet – nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést.A 2019-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre.

 

 

 

 

2017_Néprajzi Múzeum, Budapest

Engedélyezési és kiviteli terv

Generál tervező:
NAPUR Architect Kft

Vezető tervezők:
Ferencz Marcel
Détári György

03 ok

 

Építész munkatársak:
Nyul Dávid
Holyba Pál
Gazdag Zoltán
Koralevicz Kinga
Mészáros Mónika
Grótz Csaba
Gorka Judit Anna
Filó Gergely
Horváth Márk
Kakas Norman
Szivák Béla
Vajda Julainna
Nagy Zsuzsanna
Poros Tamás

 

Render:
Axion Visual

 

2016 02 13 gondolatrajz néprajzi 02

2016 02 13 gondolatrajz néprajzi 012017 03 07 NEP beillesztett légifotó 06 LOWAXION 2017 12 08 cam_20 jav2 LOW2017 0727 NEP cam 001 ezüst LOW2017 0727 NEP cam 004 LOW2017 0801 NEP cam 003 LOWAXION 2017 12 08 cam_07 LOWAXION 2017 12 08 cam_10 LOWAXION 2017 12 08 cam_22 LOWNEP cam 005 LOWelocsarnokfood courtgyerekmuzeumirodajegypenztarkavezokonferenciakonyveskonyvtarmultifunkcios

Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum – csaknem 150 év után kap méltó otthont az ország páratlan etnográfiai gyűjteménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban – a millenniumi kiállításon – először mutatkozott be a nagyközönségnek.

A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, óvja és közvetíti a magyar, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása. A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki.

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard TschumiArchitects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas RemKoolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a NAPUR Architectpályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

Az épület íves formája lehetővé teszi, hogy az épület kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be, s egyben megidézi azt a korszakot, mikor ez a terület volt a Liget „főbejárata”. Az épület 60 százaléka a terepszint alatt helyezkedik el, a felszín feletti részek pedig áttetszőségükkel, a tető parkosításával teszik léptékében is alkalmazkodóvá az új múzeumot.

Az épület egyik leglátványosabb attrakciója a tetejét mint két domboldalt teljesen beborító kert lesz, mely szabadon bejárható, hangulatos közösségi térként várja majd a park látogatóit. Legmagasabb pontjára felsétálva pedig a megújult Városliget lenyűgöző panorámája tárul majd elénk.

Az új Néprajzi Múzeum épülete az International PropertyAwardson elnyerte a “Világ legjobb közintézménye” díjat, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés.

Az új épület tervrajzán 250 mérnök dolgozott, Ferencz Marcel vezető tervező irányításával. Az épület kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos, sokrétű bemutatását. Helyet kap benne gyerekmúzeum, könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet – nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést.A 2019-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre.