DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJA 2011

FERENCZ Marcel: A struktúrák elé
/DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJ_2011/

1
A tónus megjelenése szellemi ködösítés,
az egy vonalas technika egyenes beszéd.

2
A vonalfolytonosság hajlékonyság ,
a szálakra osztott merevség.

3
Minden rajz önmagáért születik,
csak eltulajdonítják készítőik.

4
A papíron rögzített gondolat nem rajz,
a rajz az, ami megelőzi a gondolkodást.

5
A rajz nem pontosítja kifejező rendszerünk,
hanem átminősíti a nyelvi fogalmakat.

6
A rajzban a vonal önmeghatározásért harcol,
de csak a vonalak között keletkező tér számít.

7
A kereső vonalak mindig messze kerülik egymást a rajzban,
a rajzon belül indítanak egy új rajzot.

8
A rajz kifejezésmódjait lehet tanulni,
de a rajz léptékét csak emberi tartás adhatja.

9
A rajzi szemléletet életkoronként össze kell tépni,
ha nem tesszük, a következő korszak már csak tónusozza.

10

Minden rajz sorsa azon a helyen dől el,
ahol a toll a papírt először érinti.

11
A rajz energia,
a gondolatmegelőző erők váza.

12
A gondolatot mindig egy érzés előzi meg,
ezt ragadja meg a pillanat időtlenségében a vonal.

13
Az egyvonalas rajz megszabadít a szellemi kinövésektől,
az összpontosítás lángjában ítélőképességre nevel.

14
Amikor a rajzsűrűség túllépi a jelentéshordozó tartalmat,
értéktelenné válik.

15
A vonal egyik vége a vágy,
a másik végé az értelem.

16
A valódi rajz a lap minden irányából olvasható,
tartalma maga a végtelen megismerés.

17
A vonalrajz élesíti a belső látást,
kontúrozza az elme fényét.

18
Ha elvesszük a vonalat az építészettől,
költészetté bomlik.

in book: BORDERLINE architecture “BEFORE STRUCTURES”  2010

FERENCZ Marcel: Egy szülő szelével
/DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJ_2011/

Az ember első nyomot hagyó megnyilvánulása a rajz.
A gyermekrajz az emberi tudat felragyogásának útja. Beszélni, vagy írni róla értelmetlen, megfigyelni és következtetésekre jutni általa hiábavaló.

….Mégis megkísérlem a lehetetlent és apró léptekkel, bizonytalanul közelítek ahhoz a térhez, melyhez a végtelenbe szórt figyelmű három fiúgyermekem lassan otthonra lelt a rajzok útján családunkba, és rajzaik által kiteljesedett számukra az első földet érési korszak. Ez az öröm és küzdelem teli korszak egytől három éves korig tartott. Ezt követően négy-öt évesen újra szökkenő léptekkel emelkedtek el a talajtól, ismeretlen erővel újra kalandos útra tévedtek gondolatban és rajztérben egyaránt, csúfot űzve bemutatott vázlatom – A gyermeki fejlődéstérkép 12 lépcsője – következtetéseiből….

A gyermekrajz csodája, hogy egyszerre teremt hangot, szómagot, alkot fogalmat, emel alakot, vázol teret, és feszít mesebeli történetet. Mindezt képes kizökkenthetetlen mozdulattal a pillanat töredéke alatt egyetlen vonalba sűrítve közölni. Megrázó emelkedettség. A felnőtt tekintet számára pusztán a megfigyelés dráma. Az őszinte felnőtt embert azonnal elfogja a belső kisszerűség és görcsös szorongó pillanatok egyszerre késztetni kezdik ily fokú szabadság birtoklására.
A legmegdöbbentőbb élmény, hogy a gyermekek felismeri k korai alkotásaikat hónapokkal később, és emlékeik , melyek a rajzhoz kötötték, újra felidéződnek bennük egy magasabb gondolati síkon.
A gyermek által megrajzolt világba nincs bejárás. Oda csak meghívással lehet belépni. A gyermek a rajzban máris szuverén lény, és rajza által kivetített sugárzó hatalma nem csorbítható, igazítható szülői gondoskodással. A gyermek rajzolás közbeni magánya kétségbeejtő. Ilyenkor megtörténik az elszakadás szülő és gyermek között. Nincs visszaút.

…Elindul önálló útján. Amikor odafut hozván ajándékul egy rajzot, titokban reménykedem, még velem marad egy ideig…
Ez a rajz megközelíthetetlen hatalma.

in book: BORDERLINE architecture “THROUGH the eyes of PARENT ” 2010

DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJA 2011

FERENCZ Marcel: A struktúrák elé
/DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJ_2011/

1
A tónus megjelenése szellemi ködösítés,
az egy vonalas technika egyenes beszéd.

2
A vonalfolytonosság hajlékonyság ,
a szálakra osztott merevség.

3
Minden rajz önmagáért születik,
csak eltulajdonítják készítőik.

4
A papíron rögzített gondolat nem rajz,
a rajz az, ami megelőzi a gondolkodást.

5
A rajz nem pontosítja kifejező rendszerünk,
hanem átminősíti a nyelvi fogalmakat.

6
A rajzban a vonal önmeghatározásért harcol,
de csak a vonalak között keletkező tér számít.

7
A kereső vonalak mindig messze kerülik egymást a rajzban,
a rajzon belül indítanak egy új rajzot.

8
A rajz kifejezésmódjait lehet tanulni,
de a rajz léptékét csak emberi tartás adhatja.

9
A rajzi szemléletet életkoronként össze kell tépni,
ha nem tesszük, a következő korszak már csak tónusozza.

10

Minden rajz sorsa azon a helyen dől el,
ahol a toll a papírt először érinti.

11
A rajz energia,
a gondolatmegelőző erők váza.

12
A gondolatot mindig egy érzés előzi meg,
ezt ragadja meg a pillanat időtlenségében a vonal.

13
Az egyvonalas rajz megszabadít a szellemi kinövésektől,
az összpontosítás lángjában ítélőképességre nevel.

14
Amikor a rajzsűrűség túllépi a jelentéshordozó tartalmat,
értéktelenné válik.

15
A vonal egyik vége a vágy,
a másik végé az értelem.

16
A valódi rajz a lap minden irányából olvasható,
tartalma maga a végtelen megismerés.

17
A vonalrajz élesíti a belső látást,
kontúrozza az elme fényét.

18
Ha elvesszük a vonalat az építészettől,
költészetté bomlik.

in book: BORDERLINE architecture “BEFORE STRUCTURES”  2010

FERENCZ Marcel: Egy szülő szelével
/DEBRECENI EGYETEM PUBLIKÁCIÓS DÍJ_2011/

Az ember első nyomot hagyó megnyilvánulása a rajz.
A gyermekrajz az emberi tudat felragyogásának útja. Beszélni, vagy írni róla értelmetlen, megfigyelni és következtetésekre jutni általa hiábavaló.

….Mégis megkísérlem a lehetetlent és apró léptekkel, bizonytalanul közelítek ahhoz a térhez, melyhez a végtelenbe szórt figyelmű három fiúgyermekem lassan otthonra lelt a rajzok útján családunkba, és rajzaik által kiteljesedett számukra az első földet érési korszak. Ez az öröm és küzdelem teli korszak egytől három éves korig tartott. Ezt követően négy-öt évesen újra szökkenő léptekkel emelkedtek el a talajtól, ismeretlen erővel újra kalandos útra tévedtek gondolatban és rajztérben egyaránt, csúfot űzve bemutatott vázlatom – A gyermeki fejlődéstérkép 12 lépcsője – következtetéseiből….

A gyermekrajz csodája, hogy egyszerre teremt hangot, szómagot, alkot fogalmat, emel alakot, vázol teret, és feszít mesebeli történetet. Mindezt képes kizökkenthetetlen mozdulattal a pillanat töredéke alatt egyetlen vonalba sűrítve közölni. Megrázó emelkedettség. A felnőtt tekintet számára pusztán a megfigyelés dráma. Az őszinte felnőtt embert azonnal elfogja a belső kisszerűség és görcsös szorongó pillanatok egyszerre késztetni kezdik ily fokú szabadság birtoklására.
A legmegdöbbentőbb élmény, hogy a gyermekek felismeri k korai alkotásaikat hónapokkal később, és emlékeik , melyek a rajzhoz kötötték, újra felidéződnek bennük egy magasabb gondolati síkon.
A gyermek által megrajzolt világba nincs bejárás. Oda csak meghívással lehet belépni. A gyermek a rajzban máris szuverén lény, és rajza által kivetített sugárzó hatalma nem csorbítható, igazítható szülői gondoskodással. A gyermek rajzolás közbeni magánya kétségbeejtő. Ilyenkor megtörténik az elszakadás szülő és gyermek között. Nincs visszaút.

…Elindul önálló útján. Amikor odafut hozván ajándékul egy rajzot, titokban reménykedem, még velem marad egy ideig…
Ez a rajz megközelíthetetlen hatalma.

in book: BORDERLINE architecture “THROUGH the eyes of PARENT ” 2010