2013 INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN_MEGVÉTEL

Országos nyílt építészeti tervpályázat

Építész tervezők: Ferencz Marcel DLA, Détári György, Ferencz István DLA
Építész munkatárs:  Boda Szabolcs
Várostervezés: Kotsis István
Közlekedéstervezés: Macsinka Klára PhD
Tartószerkezetek: Pap Ferenc
Épületgépészet: Porosz Géza
Épületvillamosság: Merkl Gábor

“Felnőtté válás A toronyház és a tervezett IKKK létesítmény együttese a kiegészülő Váradi kerttel olyan méretű városi szövetelemet képez, amely már meghatározó elemként rajzol a vasút, a kertségek az ipari területek és a történelmi városközpont irányába is. Szándék szerint a kérdéses tervezési terület felnőtté érik, egyéniséggé aki megtalálja önmaga városszerkezetileg betölthető feladatát. Jelenlétével egyedivé összetéveszthetetlen elemévé válna a városának, térségének.”

10 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

Intermodialitás és a városszövet általában Az intermodialitás fogalma nemzetközi és lokális értelemben is működő közlekedési gazdasági és kulturális folyosók metsződésében keletkezik. Térszerkezeti értelemben a kontinens léptékű közösségi közlekedési vállalkozás, újra fogalmazza a történelmi vásárterek találkozási pontját.  Az intermodialitás a „régi-új városi piacterek” térdimenzióit követeli magának. Világosan érthetően és városszerkezetileg értelmezhetően nem épületegyüttesben, hanem szövetelemként utcatömbnyi méretben kell vele foglalkozni.

Tértopográfiai tördelés – Debrecen A település sugár és körirányú megközelítésének természetes várostörténeti „kitaposódása” kirajzolódása adta a körgyűrűn belüli várostest és az azt ölelő kertségek városléptékű tértopográfiai tördelését.

1. ábra: mag és a kertségek tértopográfiai tördelése

Általában a városléptékű közösségi építészeti elemek a sugárirányú városmagból induló főúthálózat és a körirányú városmagot körülvevő úthálózat metszéspontjainál emelkednek.

2. ábra: közösségi épületek sugár- és körirányú utak metszéspontjában

Így a városképet is meghatározó jelentőségű forgalmi metszéspontokban jellemzően identitást adó épületszobor vagy tér helyezkedik el. A tértopográfiai tördelés egészséges esetben ezen tereket és épületszobrokat utcahálózattal veszi körbe az említett városléptékű helyzetüknél fogva.

Épületszobor vagy tér Debrecenben? A történelmi Petőfi tér helye délről az egykori Váradi kapu vonalában a mai 4.sz. Fő út mentén záródott.

3. ábra: Váradi kapu és teresedése, Petőfi tér és a piactér történeti kapcsolata

A városfalon túli déli területek kertségeinek laza legelőkkel és bevezető utakkal övezett szövetébe vonult be a vasút és a XX. századi ipari terület, de a reptér és a mai fejlesztési terület is ezen ősi még ma is érintetlen területet célozza meg távlati fejlesztésként.

4. ábra: Mag- és kertségek köztes területei.nek  XX.sz-i beépülése

Az intermodiális közösségi központ városszerkezeti értelemben a városfalon belüli szövet és a kertségek találkozásánál önállóan keresi helyét. Nem mosható össze sem a kertségekkel, sem a történelmi városszövettel. A legmarkánsabban ma is Váradi kapuként állná meg a helyét a terület elnevezése, hiszen Petőfi térként való további kiterjesztése megkérdőjelezhető. A pályázatban adott építészeti válasznak nem célja a történelmi tértopográfiai tördelés logikájának felborítása, így a tervezési területet az IKKK programjával önálló utcatömbként kívánja integrálni a várostesthez az egykori Váradi kapu külső teresedéseként.

5. ábra: IKKK program önálló utcatömbben valósulna meg

A teresedés szó azért fontos mert a területet nem városi térfalak, hanem a települési kertségek , vasúti, ipari területek városképméretű sziluettjei adják. Ezen tervezett térségi léptékű teresedés neve  illő módon lehetne „Váradi kert” . A Váradi kert méretében megduplázza a volt Petőfi tér nagyságát.

6. ábra: Városfal, Petőfi tér-Váradi kert

Az IKKK épületszobor a történelmi Petőfi tér és a tervezett Váradi kert súlypontjába kerül.

7. ábra: IKKK épületszobor a zöldfelületek súlypontjában

Az épületszoborként megfogalmazott IKKK egyben a történelmi városfal és a Váradi kapu ikonikus megidézése, a piacutca indítópontja.

8. ábra: IKKK épületszobor és terei mint IKON

Toronyház és a tervezett épület viszonya Mára a  70-es években országszerte épített toronyház magányosan és méltatlan állapotban hirdeti egy elmúlt világ nagyvárosi dinamizmusát. A markáns „pokoli” torony csak a magánytól félelmetes. A tervezett épület határozottan magához húzza az árván ágaskodó toronyépületet. A titáni „alak” megszelídül. A meghökkentő, megosztó kísérletben ott húzódik az a szándék, amely a nemzetközi kulturális térben nem szokatlan: újat adni, ami még nem volt. Soha vissza nem térő alkalom az építészeti párbeszédre.

01 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

02 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

03 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

04 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

05 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

06 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

07 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

08 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

09 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

2013 INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN_MEGVÉTEL

Országos nyílt építészeti tervpályázat

Építész tervezők: Ferencz Marcel DLA, Détári György, Ferencz István DLA
Építész munkatárs:  Boda Szabolcs
Várostervezés: Kotsis István
Közlekedéstervezés: Macsinka Klára PhD
Tartószerkezetek: Pap Ferenc
Épületgépészet: Porosz Géza
Épületvillamosság: Merkl Gábor

“Felnőtté válás A toronyház és a tervezett IKKK létesítmény együttese a kiegészülő Váradi kerttel olyan méretű városi szövetelemet képez, amely már meghatározó elemként rajzol a vasút, a kertségek az ipari területek és a történelmi városközpont irányába is. Szándék szerint a kérdéses tervezési terület felnőtté érik, egyéniséggé aki megtalálja önmaga városszerkezetileg betölthető feladatát. Jelenlétével egyedivé összetéveszthetetlen elemévé válna a városának, térségének.”

10 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

Intermodialitás és a városszövet általában Az intermodialitás fogalma nemzetközi és lokális értelemben is működő közlekedési gazdasági és kulturális folyosók metsződésében keletkezik. Térszerkezeti értelemben a kontinens léptékű közösségi közlekedési vállalkozás, újra fogalmazza a történelmi vásárterek találkozási pontját.  Az intermodialitás a „régi-új városi piacterek” térdimenzióit követeli magának. Világosan érthetően és városszerkezetileg értelmezhetően nem épületegyüttesben, hanem szövetelemként utcatömbnyi méretben kell vele foglalkozni.

Tértopográfiai tördelés – Debrecen A település sugár és körirányú megközelítésének természetes várostörténeti „kitaposódása” kirajzolódása adta a körgyűrűn belüli várostest és az azt ölelő kertségek városléptékű tértopográfiai tördelését.

1. ábra: mag és a kertségek tértopográfiai tördelése

Általában a városléptékű közösségi építészeti elemek a sugárirányú városmagból induló főúthálózat és a körirányú városmagot körülvevő úthálózat metszéspontjainál emelkednek.

2. ábra: közösségi épületek sugár- és körirányú utak metszéspontjában

Így a városképet is meghatározó jelentőségű forgalmi metszéspontokban jellemzően identitást adó épületszobor vagy tér helyezkedik el. A tértopográfiai tördelés egészséges esetben ezen tereket és épületszobrokat utcahálózattal veszi körbe az említett városléptékű helyzetüknél fogva.

Épületszobor vagy tér Debrecenben? A történelmi Petőfi tér helye délről az egykori Váradi kapu vonalában a mai 4.sz. Fő út mentén záródott.

3. ábra: Váradi kapu és teresedése, Petőfi tér és a piactér történeti kapcsolata

A városfalon túli déli területek kertségeinek laza legelőkkel és bevezető utakkal övezett szövetébe vonult be a vasút és a XX. századi ipari terület, de a reptér és a mai fejlesztési terület is ezen ősi még ma is érintetlen területet célozza meg távlati fejlesztésként.

4. ábra: Mag- és kertségek köztes területei.nek  XX.sz-i beépülése

Az intermodiális közösségi központ városszerkezeti értelemben a városfalon belüli szövet és a kertségek találkozásánál önállóan keresi helyét. Nem mosható össze sem a kertségekkel, sem a történelmi városszövettel. A legmarkánsabban ma is Váradi kapuként állná meg a helyét a terület elnevezése, hiszen Petőfi térként való további kiterjesztése megkérdőjelezhető. A pályázatban adott építészeti válasznak nem célja a történelmi tértopográfiai tördelés logikájának felborítása, így a tervezési területet az IKKK programjával önálló utcatömbként kívánja integrálni a várostesthez az egykori Váradi kapu külső teresedéseként.

5. ábra: IKKK program önálló utcatömbben valósulna meg

A teresedés szó azért fontos mert a területet nem városi térfalak, hanem a települési kertségek , vasúti, ipari területek városképméretű sziluettjei adják. Ezen tervezett térségi léptékű teresedés neve  illő módon lehetne „Váradi kert” . A Váradi kert méretében megduplázza a volt Petőfi tér nagyságát.

6. ábra: Városfal, Petőfi tér-Váradi kert

Az IKKK épületszobor a történelmi Petőfi tér és a tervezett Váradi kert súlypontjába kerül.

7. ábra: IKKK épületszobor a zöldfelületek súlypontjában

Az épületszoborként megfogalmazott IKKK egyben a történelmi városfal és a Váradi kapu ikonikus megidézése, a piacutca indítópontja.

8. ábra: IKKK épületszobor és terei mint IKON

Toronyház és a tervezett épület viszonya Mára a  70-es években országszerte épített toronyház magányosan és méltatlan állapotban hirdeti egy elmúlt világ nagyvárosi dinamizmusát. A markáns „pokoli” torony csak a magánytól félelmetes. A tervezett épület határozottan magához húzza az árván ágaskodó toronyépületet. A titáni „alak” megszelídül. A meghökkentő, megosztó kísérletben ott húzódik az a szándék, amely a nemzetközi kulturális térben nem szokatlan: újat adni, ami még nem volt. Soha vissza nem térő alkalom az építészeti párbeszédre.

01 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

02 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

03 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

04 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

05 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

06 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

07 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

08 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013

09 LAP_ INTERMODIÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN – 2013