2012 Széll Kálmán Tér rendezése
“SZÉLL KÁLMÁN TÉR REKONSTRUKCIÓJA _ VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT”
Budapest II _ 20.000m2
Országos tervpályázat

Vezető tervező: FERENCZ Marcel & DÉTÁRI György

Látkép nyugat felől_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Felülnézeti kép_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

régi-új beépítés és térszerkezeti nézetek_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Látkép kelet felől_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Térmetszetek_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

VÁROSÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
A Széll Kálmán tér a város életében elsődlegesen forgalmi csomópont és találkozási hely. Nem
célpont, hanem hosszabb-rövidebb tartózkodású tranzit terület. A lebonyolódó forgalom mind a
tömegközlekedésben, mind közúton rendkívül intenzív. A városépítészeti válasz középpontjában
ezért a közlekedési létesítmény jelleg kell domináljon.
A déli és északi oldal épületei magasságban és léptékben is különbözőek, a feszültséget a
domborzati viszonyok erősítik. A tér kontúrját és domborzatát a közlekedési útvonalak és a
korábbi agyagbánya határozzák meg. Az építészeti válasz ezért nem a környező beépítésre,
hanem a bánya és forgalmi rend geometriájára reagál, a teret épületté és térfallá kiemelve
környezetéből, értelmezve ezzel a forgalmak által ölelt ürességet
A „Moszkva tér” landmarkja a metró fogadó épület, köztudatba bevésődött origója az óra volt. A
Széll Kálmán tér identitását a jövőben is a közlekedés és találkozás kell meghatározza. Az
építészeti koncepció ezért egy, a teljes tér felett lebegő építészeti gesztus létrehozására tesz
javaslatot, ami képes maga alá gyűjteni minden közlekedési nemet, funkcionális igényt, az élettel
egyenértékű változékonyság és fejlődékenység fenntartásával.
A közlekedési csomópontokat oszloperdő jellemzi. Felsővezetékek, közvilágítás, hirdetések,
tájékoztatás. A terv ezeket az infrastrukturális oszlopokat, mint a térlefedés tartó elemeit rendezi
a tér magjának kontúrját követő villamos vágányzat köré.
A közlekedés rendszere időről-időre megváltozik. Ez a változás rövidebb periódusban zajlik a
fák és intenzív növényzet várható életkoránál. Ennél fogva a téren, mint közlekedési területen
nem célszerű intenzív, összefüggő növényzet, sem fák telepítése, amelyek a tér alakulása folytán
a fejlesztést, mindennapi használata során pedig a számításba nem vett gyalogos mozgásokat és a
tájékozódást akadályoznák. A terv abból indul ki, hogy a város egészének szüksége van a
lélegző, zöld felületre ezen a helyen, azonban nem terepszinten. A terv a tér lefedésére telepít
intenzív zöldtetőt, így biztosítva a felszínen elképzelhető zöldfelület többszörösét a város ezen
forgalmas pontján. A tér atmoszférájának kellemessé tételére az infrastrukturális oszlopok futó
növényzettel, klímájának javítására vizes látványelemekkel kombináltak.

2012 Széll Kálmán Tér rendezése
“SZÉLL KÁLMÁN TÉR REKONSTRUKCIÓJA _ VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT”
Budapest II _ 20.000m2
Országos tervpályázat

Vezető tervező: FERENCZ Marcel & DÉTÁRI György

Látkép nyugat felől_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Felülnézeti kép_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

régi-új beépítés és térszerkezeti nézetek_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Látkép kelet felől_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

Térmetszetek_Széll Kálmán Tér rendezése_2012

VÁROSÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
A Széll Kálmán tér a város életében elsődlegesen forgalmi csomópont és találkozási hely. Nem
célpont, hanem hosszabb-rövidebb tartózkodású tranzit terület. A lebonyolódó forgalom mind a
tömegközlekedésben, mind közúton rendkívül intenzív. A városépítészeti válasz középpontjában
ezért a közlekedési létesítmény jelleg kell domináljon.
A déli és északi oldal épületei magasságban és léptékben is különbözőek, a feszültséget a
domborzati viszonyok erősítik. A tér kontúrját és domborzatát a közlekedési útvonalak és a
korábbi agyagbánya határozzák meg. Az építészeti válasz ezért nem a környező beépítésre,
hanem a bánya és forgalmi rend geometriájára reagál, a teret épületté és térfallá kiemelve
környezetéből, értelmezve ezzel a forgalmak által ölelt ürességet
A „Moszkva tér” landmarkja a metró fogadó épület, köztudatba bevésődött origója az óra volt. A
Széll Kálmán tér identitását a jövőben is a közlekedés és találkozás kell meghatározza. Az
építészeti koncepció ezért egy, a teljes tér felett lebegő építészeti gesztus létrehozására tesz
javaslatot, ami képes maga alá gyűjteni minden közlekedési nemet, funkcionális igényt, az élettel
egyenértékű változékonyság és fejlődékenység fenntartásával.
A közlekedési csomópontokat oszloperdő jellemzi. Felsővezetékek, közvilágítás, hirdetések,
tájékoztatás. A terv ezeket az infrastrukturális oszlopokat, mint a térlefedés tartó elemeit rendezi
a tér magjának kontúrját követő villamos vágányzat köré.
A közlekedés rendszere időről-időre megváltozik. Ez a változás rövidebb periódusban zajlik a
fák és intenzív növényzet várható életkoránál. Ennél fogva a téren, mint közlekedési területen
nem célszerű intenzív, összefüggő növényzet, sem fák telepítése, amelyek a tér alakulása folytán
a fejlesztést, mindennapi használata során pedig a számításba nem vett gyalogos mozgásokat és a
tájékozódást akadályoznák. A terv abból indul ki, hogy a város egészének szüksége van a
lélegző, zöld felületre ezen a helyen, azonban nem terepszinten. A terv a tér lefedésére telepít
intenzív zöldtetőt, így biztosítva a felszínen elképzelhető zöldfelület többszörösét a város ezen
forgalmas pontján. A tér atmoszférájának kellemessé tételére az infrastrukturális oszlopok futó
növényzettel, klímájának javítására vizes látványelemekkel kombináltak.