2011 KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ

Közösségi konzultációról – a Bsc „közösségi konzultáció” és az Msc „mester tanítvány” viszony kapcsolatáról

A következő három fejezetrészben részletesen ismertetett oktatási metódus által megteremtett közösségi erő talaján lép be a hallgató a mesterképzés intim mester és tanítvány viszonyba. Az alapképzés magatartásbéli előkészítése figyelemre, tiszteletre és a munka szeretetére neveli a hallgatót, mely alapmagatartás kell legyen a mester és növendék magas szintű szakmai és emberi párbeszédéhez.

Közösségi konzultáció I. – a műterem oktatásfilozófiája

A műtermi konzultációk /a diploma konzultáció kivételével/ a műterembe jelentkező hallgatók közösségének teljes nyilvánossága mellett történik. Konzulens és hallgató nem kerülnek párba. A konzultációt a vezetőoktató és a beosztott oktatók közösen végzik minden egyes hallgató esetében.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók nyilvánosan konzultálnak a többi hallgató előtt. A konzulens kizárólag a hallgató tervezési feladattal kapcsolatos felvetéseire reagál, abban keres szakmai kapaszkodót, abból meríti szakmai javaslatait, meglátásait. A konzulensek nyilvános vitában keresik a hallgató tervére, annak továbblendítésére adható lehetőségeket, mely gondolatokból a hallgató választ. A nyitott konzultációk során az elhangzó konzulensi válaszok nem a hallgató rajzainak átrajzolásával, belerajzolásával történnek, hanem szóban, vagy egy közös műtermi táblán krétával. A nyilvános táblai konzultáció ahol a konzulens meglátásait krétával a hallgatóság elé tárja, azzal egészül ki, hogy a hallgató ugyanúgy krétával felvetheti elképzelését a táblára. A közös táblai párbeszédből alakul ki az üzenet, melyet a hallgató a következő alkalomra átdolgoz tervfeladatán.
Ennek eredményeként egy olyan, mindenki által elfogadott nyitott tervezői gondolkodásfolyam alakul ki, ahol a hallgatók és oktatók kivétel nélkül megismerik egymás elképzeléseit és képességeit. A félév során közösségi szellem alakul ki, hiszen a
megismerés személyes és közösségi egyszerre. A közösségben,
nyilvánosan folyó munka teljesítményfokozó a hallgató-hallgató és oktató-oktató viszonyban egyaránt. A közösségi konzultáció előnye a műteremben folyó szakmai kutatások előmozdítása. A kutatások sok esetben a féléves tervek egyes feladataihoz kapcsolódó oktatói elképzelésekből indulnak ki. A közösségi konzultáció megismerteti a konzulensekkel az összes tervezéselméleti kérdést az adott feladattal ürügyén, ami sarkallja őket, hogy összegezzék ezen szempontokat. A szempontok összegzése válik a későbbi kutatás egyik fajtájává. A kutatás másik fajtája lehet az előzetesen eltervezett koncepció, amire felépítődik a félévi munka. A közösségi tervezésnél alkalom nyílik egy olyan nyitott és jól koordinálható műtermi munkára, ahol a féléves feladatkiírás eredeti célja a közösség által folyamatos kontrollban van tartva, így a kutatási koncepció mentén lehet tartani a produktumot. Vagyis a kutatási feladat nagyobb eséllyel lesz sikeres. A közösségi kutatás eredményeként válasz adható olyan társadalmat érintő építészeti kérdésekre, amelyet önálló munkával kidolgozni nehezen lehetséges. A hatékony közösségi konzultáció feltétele az emelkedett műtermi hangulat mellett a fegyelmezett munka. Az eredményes munkavégzéshez, az alábbi általános munkarendet célszerű betartani. A javasolt építészeti eszköztárat a hallgatósággal ajánlott elsajátítatni.

Közösségi Konzultáció II. – Általános munkarend a műteremben

A féléves feladatok elektronikus formában történő kiadása
Helyszínrajz -DWG v. Pln, helyszíni fotók -jpg, tervezési program -docx, általános formai követelmények -docx, részletes tantárgy tematika beadandó munkarészek és határidők – docx,valamint egyéb a műteremvezető által fontosnak tartott adatszolgáltatatást
Kötelező elektronikus konzultációs adatszolgáltatás tervfázisonként
Konzultációra a hallgatók által elkészített munkafázisok kötelezően elektronikus formában való adatrögzítése külön a hallgató nevére elnevezett mappában történik. A félév során minden konzultáció rögzítésre kerül a rendszerben. Ellenőrizhetővé téve a hallgató teljesítményét, fejlődését mind a félév, mind a későbbi előmenetele szempontjából. Az elektronikus konzultációs adatszolgáltatás lehetővé teszi az akkreditációs- vagy diploma bizottság számára a hallgató szakmai útjának hiteles követését.
Műtermi konzultáció I. – nyilvános hallgatói prezentációk
Minden óra a hallgatók által órakezdéskor leadott aznapi tervfázisának nyilvános műtermi prezentációjával kezdődik. A részletes, egyenként akár 5 perces bemutatóra a hallgatónak fel kell készülnie, pontos, szakmai alátámasztást adva vetített munkájához.
A prezentációt követően oktatói villámprezentáció következik.

Műtermi konzultáció III. – közös táblai hallgatói konzultáció

A nyitott konzultációk során az elhangzó konzulensi válaszok nem a hallgató rajzainak átrajzolásával, belerajzolásával történnek, hanem szóban, vagy egy közös műtermi táblán krétával. A nyilvános táblai konzultáció ahol a konzulens meglátásait krétával a hallgatóság elé tárja, azzal egészül ki, hogy a hallgató szintúgy krétával felvetheti elképzelését a táblára. A közös táblai párbeszédből alakul ki az üzenet, melyet a hallgató a következő alkalomra átdolgoz.

Egyéni konzultáció
A nappali tagozatos BSC hallgató /a diploma konzultáció kivételével/ egyéni konzultációt semmilyen esetben nem vehetnek igénybe. A konzulens kizárólag a tanszék által meghirdetett konzultációs időpontban segít, betartva a„KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ” szabályait, az egyenlőség elvét.
Oktatói villámprezentáció
A műtermi oktatók egyike rövid a tervezési témához illő villámprezentációt tart a hallgatóságnak saját munkájából, vagy hazai és nemzetközi példák alapján.

Külső szakember, szaktervező
A tantárgyprogramba illesztett módon a műteremvezető által megítélt időpontban legalább két alkalommal meghívandó egy, a témában járatos szakember aki segíti a tervezési program funkcionális kialakításának mélyebb megértését.

Műtermi prezentáció
/kipakolás- I. koncepció, kipakolás –II. vázlatterv, kipakolás -III. végleges terv/
Minden kipakolást meghatározott pixelszámú elektronikus képformában és megadott méretű papírlapon kasírozott formában kell benyújtani. A kipakolások lapjain szerepeltetni kell időrendben az egyes kipakolások között eltelt időszak munkafázisait, azok jellemző rajzait. Az egyes kipakolások tervlapjain általában 5-7 hét konzultáció anyaga kerül bemutatásra, konzultációnként 5 rajzzal. Ez 25-35db rajzot jelent minden egyes kipakoláson, melyet célszerű képkockákba rendezetten előadni. Az időrendet követő képkockákról leolvasható a hallgató fejlődése. Az összerendezés, a rajzok kiválasztása oktatói-hallgatói közös feladat. A műteremvezető határozza meg a prezentáció arculatát, a bemutatandó tervanyag kidolgozottsági mélységét, mennyiségét. Az I., II., III,kipakolás lapjait egymás mellé téve látható a teljes félében végzett hallgatói munka a heteket bemutató részletezettséggel.

Féléves tervleadás elektronikus képformában is beadandó
A féléves terv végleges tervlapja is kötött méretű, a műteremvezető által megadott
pixelszámú elektronikus képformában és megadott nagyságú papírlapon kasírozott formában kell benyújtani.

Portrék, hallgatói gondolatok
Műtermi kiadványok szerkesztéséhez A hallgatók munkáit bemutató képek kiegészülhetnek portrékkal, hallgatói gondolatokkal.

Oktatási, kutatási beszámoló
A műteremben oktatók kollégák számára a féléves oktatási és kutatási tapasztalatok rögzítése kötelező, melyet a félévet követő vizsgaidőszak végéig le kell adniuk. A beszámolók terjedelme nincs korlátozva.

Műtermi események rögzítése
műtermi élet pillanatait, a kipakolások munkafolyamatát, álló ésmozgóképes formában rögzíteni kell, amelyet a műtermi kiadvány mellékleteként össze kell szerkeszteni, vágni.

Archiválás
A műteremnek rendelkeznie kell saját adathordozó eszközzel, ahol az eltérő évfolyamok oktatási és hallgatói anyagát és eseményeinek felvételeit tárolják.
Ezt a műterem beosztott oktatói végzik.
A félév végén adathordozó eszközön, CD-n a hallgatók terveit megőrzésre archiválni kell és azt a tanszéki archiváló rendszerbe be kell adni.A papíralapú hallgatói tervek visszaadásra kerülnek készítőik számára, a műterem nem őrzi.

Kiállítás
A műteremvezetőnek gondoskodnia kell a nyilvános bemutatásról évente legalább egy alkalommal. A tantermi egység folyosóin, vagy erre a célra szervezett kiállítótérben.

Publikáció,műtermi kiadvány
Az elektronikus hallgatói adatszolgáltatás megteremti a lehetőségét jelen idejű, vagy későbbi időpontban összeállítandó kiadvány elkészítését. Kutatási, vagy tanszéki prezentációs szempontból egyaránt fontos. A kipakolás alkalmával meghatározott pixelméretű hallgatói munkák könnyen és gyorsan rendezhetők.

Hallgatói előremenetel: Tervpályázatok, TDK, ösztöndíjak
A műteremben tanuló sikeres hallgatók, vagy hallgatói közösség munkáját, hallgatói életútját segítő országos nyílt tervpályázatok, TDK, OTDK munkák konzultációját kötelező elvállalnia, azokban segítő készséget kell biztosítania a tanórák keretén kívül.

Közösségi konzultáció IV. – Építészeti eszköztár I. TERV

Skiccelési technika bemutatása, gyors helyszíni vázlatok elsajátíttatása
A műteremvezetőnek első alkalommal ki kell vinni a tervezési helyszínre a hallgatóságot és ott meg kell mutatnia, hogy készít gyors vázlatokat a helyszínről. Ehhez használja a magas minőségű tollait, papírjait. A rajzok kicsik, és lényegre törőek, addig gyakoroltatja a hallgatósággal amíg mindenkinek nem megy elfogadható szinten.
Számítógépes képszerkesztő program kezelésének alapismerete / Photoshop
A műteremben tanuló minden hallgatóval meg kell ismertetni a képszerkesztő programot. A hallgatóságot meg kell kérni, hozzák el hordozható számítógépük, és azon párhozamos oktatásban lépésről lépésre be kell mutatni és be kell gyakoroltatni azokat a képszerkesztő műveleteket, amelyekkel a tervezési prezentáció során az adott félévben szembesülhetnek. Ez alapfeltétel az elektronikus prezentációhoz.

Tervezéstechnikai munkamódszerek bemutatása – ESZKÖZÖK
A műteremben ismertetni kell a leghatékonyabb tervezéstechnikai módszertant, amivel a szakmagyakorló építész is dolgozik. Ez egyénre szabott, minden műteremvezető önállóan dönt a technika kiválasztásáról. De ismertetnie kell a hallgatónak, a hagyományos rajzeszközöket, rajzi segédeszközöket a skiccpauszt, a párhuzamvonalzó használatát, az általános tervezőirodai rajzasztalt, a kasírozási lehetőségeket, a modell készítés szabályait, azok anyagait.

Tervezéstechnikai munkamódszerek bemutatása – lépései és a PREZENTÁCIÓ
A hatékony munka érdekében meg kell tanítani már a belépő növendéket is a tervezéstechnikai munkamódszer alapvető lépéseire. Ez műteremvezető függő. Ennek egy választott gyakorlati lépései a tervezési program megismerése és adatgyűjtése mellett a következők:
I. Koncipiálás
Gondolatiság felébresztése Kizárólag minőségi papírra, egyedi vágott méretű /min. 120-160gr./ elegáns rost ironnal, fillcel, tollal készüljenek.
II. Szerkesztett és szabadkézi vázolás léptékhelyesen
Alaprajz, metszet vonalzós méret felvétele, szerkesztővonalak fontossága, meghúzásának gyakorlati kivitele, szemlélete, majd az elkészült első szerkesztésre ráfektetett skiccpauszon való szabadkézi vázlatok bemutatása, majd az ezt követő újraszerkesztése, ciklusokban ismétlődve.
III. Perspektíva szerkesztés vonalzóval, intuitív perspektíva szabadkézzel
A perspektíva szerkesztés szabályainak bemutatása, kockán való begyakorlása, több alkalommal, majd skiccpausz ráfektetése az alap perspektívára és az iránypontok felé való, a perspektíva szabályainak megfelelő továbbrajzolása szabadkézzel. Elkészültével újabb skiccpausz ráfektetéssel a már elkészült szabadkézi perspektíva átrajzolása szerkesztett állapotba. Ez a rászerkesztés.
IV. Prezentáció I. grafikai technikák
Kedvcsináló kisebb grafikai technikák alaprajz, metszet, perspektíva
A meglévő szerkesztett vagy szabadkézi skiccpauszos alaprajzon, metszeten, perspektíván történő kisebb grafikai műveletek sort mutatjuk. Skiccpausz rajzos oldalával ellentétes oldalon, fonákon való grafitos vagy színes ceruzás tónusozások. A rajzos oldalon történő szabadkézi, vagy vonalzós sraffozások, kisebb textúrák készítésének bemutatása.
V. Prezentáció II. szkennelés
A megszületett első tervfázis szkennelése, képszerkesztő programmal való ismerkedés és prezentálás A skiccpauszon elkészített szabadkézi és előszerkesztett kis rajzokat miután grafikailag megdolgoztuk, beszkenneljük /maximum 300-600 dpi/. Majd Photoshop-al kontrasztosítjuk, szaturáljuk, méretre vágjuk. Lapra rendezzük, konzultációra prezentációra előkészítjük.
VI. Prezentáció III. kasírozás, körbevágás
A tervrajzokat a kipakolásokra kinyomtatás után merev kartonra illik kasírozni. Ennek technikáját minden hallgatónak személyesen kell kipróbálnia. A kasírozott karton körbevágása a rajz mentén nehéznek bizonyul, ezt is meg kell mutatni. Vágásnál fontos a vágóeszköz és a vágólap helyes tartása, könnyed türelmes mozdulatokkal történő véghezvitele.

Közösségi konzultáció V. – Építészeti eszköztár II. MODELL

Papírválasztás és vágástechnika és eszközei
A hallgatónak meg kell mutatni, milyen modellező papírok, vágóeszközök, vágólapok léteznek, be kell mutatni előttük a papír vágásának menetét, ez nagyon fontos, minden hallgatónak ki kell próbálnia hogyan milyen kéztartással milyen erővel kell vágni a finom munka érdekében. Fontos a fegyelmezett odaadó gyakorlás figyelemmel kisérése.
Építészeti koncepció és a modellstruktúra viszonya
A hallgató építészeti elképzelése hat a készítendő modell struktúrájának felépítésének technikájára. A gondolatiság kifejeződésére legalkalmasabb modellkontúrok, struktúrák útmutatásai nagyon fontosak. A hallgatóság előtt nyilvánosan minden egyes tervről érdemes táblai krétarajz keretében beszélni, hogyan is érdemes a szóban forgó elképzelést modellbe önteni. Tapasztalat, hogy a hallgatók fogékonyak és a szolgai másolás helyett kreatívan módosítják a javaslatokat.
A MODELL Léptéke és kidolgozottsága
El kell mondani, milyen léptékben hogyan absztraháljuk a valóságot a papírmodellen.
A karakter modellek kivitelét a vágóeszközzel való bánás fizikai határai szabják meg a modellezési léptékek sorában.
M=1:2000,100,500 lépték a tömegmodell, keresőmodell
M=1:200,100 lépték a valós modell
M=1:50 lépték a részletmodell
A MODELL készítés általános szabályai
A modellezés egy anyagból készül, de legfeljebb két anyagból. A vegyes technikájú modellek készítése nehéz és nem vezet eredményre. A sokféle anyag megjelenítése kerülendő, helyette a modellezendő térbeliség problémájára, annak bemutatására kell koncentrálni. A lényegre törő modellezés egyszerű, nagyvonalú és határozott gesztusokból áll mind a struktúraválasztás és anyagválasztás esetén.
A fény árnyék hatás kihasználásán legyen a hangsúly.
Az egyszerűséghez tartozik az ablakok üres lyukképe.
Az illesztések könnyed megmutatása, azok pontossága.
A papír törésmentessége.
A staffázs kerülése, vagy ha mégis fontos, annak az épülethez méltó és ugyanolyan fontosságú modellszintű megtervezése
A modellalap fontossága, annak egyszerű, a modell anyagával egyező kivitele, sík és terepalakzatok kialakításának gondossága. A modellen a feliratok kerülése, a hallgató nevének elhelyezés.
A MODELL önálló „mű”
A modellezésnél ki kell alakítani azt a szemléletet a hallgatóban, hogy önálló szoborszerű műként kezelje alkotását, és az építészeti tervének nem szolgai másolásáról van szó, hanem annak gondolati, téri lényegkifejeződéséről. A modellezés így adhatja meg számára a továbblépést az épületének tervezése kapcsán.
A MODELL és a tervezői habitus kialakítása
Sok modell készül, a tervezés minden szakaszában óráról órára újabb és újabb. Ezzel megszokja, a modell fontosságát, a téralakítás varázsának igényét. A tér mikro léptékű fizikai megjelenését megérzi, azt szabadabban kezeli, könnyebben dolgozza át építészeti tervét a modellmódosítások sorozatában. A modellezés élménye csak a sok munka, és rendszeresen eltöltött idő révén hat a tervezésre és vissza. A téralakítás megismerésének szenvedélyes keresését az oktató tudja átadni technikai felkészültségével és habitusával.


Közösségi konzultáció VI.- A BSC képzés épülettervezés tantárgycsoport tervezésmódszertani felépítése a műteremben

A tervezési féléveket a feladat meghatározások és számonkérések szempontjából váltogatni célszerű. Egy kreatív, intuíciókra épülő félévet kövessen egy racionális félév és fordítva.
A hallgató nem képes kreatívan cselekedni és racionálisan dönteni a túl gyors napi ritmussal váltogató szakmagyakorló tempójában, ezt meg kell tanulnia. Ezért tartom fontosnak folyamat lassú megtanulását. Az építészeti eszköztár elsajátítása után az intuícióval kezdett első félév lelkesítő és szárnyaló hatását a második félév tudatos tervezési lépcsői követik. Általában a harmadik félévtől az oktatás már megmarad a tudatos tervezői szinten, többször nincs kreatív az első félévre jellemző program. Ez kerülendő, a harmadik félév ismét intuitív kell legyen. A negyedik, hatodik, nyolcadik tudatos, az ötödik,hetedik ismét kreatív.
A Záró félév nyolcadik éve tudatos, ez a diploma év. Itt már emlékszik a hallgató a kreatív félévek összes élményére, és feltételezhető, hogy merít a tudatos félév tapasztalataiból, és megkezdi harmóniába hozni önmagában az intuíció és a tudatosság egységét, amely a felkészült szakmagyakorlót később jellemzi.

2011 KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ

Közösségi konzultációról – a Bsc „közösségi konzultáció” és az Msc „mester tanítvány” viszony kapcsolatáról

A következő három fejezetrészben részletesen ismertetett oktatási metódus által megteremtett közösségi erő talaján lép be a hallgató a mesterképzés intim mester és tanítvány viszonyba. Az alapképzés magatartásbéli előkészítése figyelemre, tiszteletre és a munka szeretetére neveli a hallgatót, mely alapmagatartás kell legyen a mester és növendék magas szintű szakmai és emberi párbeszédéhez.

Közösségi konzultáció I. – a műterem oktatásfilozófiája

A műtermi konzultációk /a diploma konzultáció kivételével/ a műterembe jelentkező hallgatók közösségének teljes nyilvánossága mellett történik. Konzulens és hallgató nem kerülnek párba. A konzultációt a vezetőoktató és a beosztott oktatók közösen végzik minden egyes hallgató esetében.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók nyilvánosan konzultálnak a többi hallgató előtt. A konzulens kizárólag a hallgató tervezési feladattal kapcsolatos felvetéseire reagál, abban keres szakmai kapaszkodót, abból meríti szakmai javaslatait, meglátásait. A konzulensek nyilvános vitában keresik a hallgató tervére, annak továbblendítésére adható lehetőségeket, mely gondolatokból a hallgató választ. A nyitott konzultációk során az elhangzó konzulensi válaszok nem a hallgató rajzainak átrajzolásával, belerajzolásával történnek, hanem szóban, vagy egy közös műtermi táblán krétával. A nyilvános táblai konzultáció ahol a konzulens meglátásait krétával a hallgatóság elé tárja, azzal egészül ki, hogy a hallgató ugyanúgy krétával felvetheti elképzelését a táblára. A közös táblai párbeszédből alakul ki az üzenet, melyet a hallgató a következő alkalomra átdolgoz tervfeladatán.
Ennek eredményeként egy olyan, mindenki által elfogadott nyitott tervezői gondolkodásfolyam alakul ki, ahol a hallgatók és oktatók kivétel nélkül megismerik egymás elképzeléseit és képességeit. A félév során közösségi szellem alakul ki, hiszen a
megismerés személyes és közösségi egyszerre. A közösségben,
nyilvánosan folyó munka teljesítményfokozó a hallgató-hallgató és oktató-oktató viszonyban egyaránt. A közösségi konzultáció előnye a műteremben folyó szakmai kutatások előmozdítása. A kutatások sok esetben a féléves tervek egyes feladataihoz kapcsolódó oktatói elképzelésekből indulnak ki. A közösségi konzultáció megismerteti a konzulensekkel az összes tervezéselméleti kérdést az adott feladattal ürügyén, ami sarkallja őket, hogy összegezzék ezen szempontokat. A szempontok összegzése válik a későbbi kutatás egyik fajtájává. A kutatás másik fajtája lehet az előzetesen eltervezett koncepció, amire felépítődik a félévi munka. A közösségi tervezésnél alkalom nyílik egy olyan nyitott és jól koordinálható műtermi munkára, ahol a féléves feladatkiírás eredeti célja a közösség által folyamatos kontrollban van tartva, így a kutatási koncepció mentén lehet tartani a produktumot. Vagyis a kutatási feladat nagyobb eséllyel lesz sikeres. A közösségi kutatás eredményeként válasz adható olyan társadalmat érintő építészeti kérdésekre, amelyet önálló munkával kidolgozni nehezen lehetséges. A hatékony közösségi konzultáció feltétele az emelkedett műtermi hangulat mellett a fegyelmezett munka. Az eredményes munkavégzéshez, az alábbi általános munkarendet célszerű betartani. A javasolt építészeti eszköztárat a hallgatósággal ajánlott elsajátítatni.

Közösségi Konzultáció II. – Általános munkarend a műteremben

A féléves feladatok elektronikus formában történő kiadása
Helyszínrajz -DWG v. Pln, helyszíni fotók -jpg, tervezési program -docx, általános formai követelmények -docx, részletes tantárgy tematika beadandó munkarészek és határidők – docx,valamint egyéb a műteremvezető által fontosnak tartott adatszolgáltatatást
Kötelező elektronikus konzultációs adatszolgáltatás tervfázisonként
Konzultációra a hallgatók által elkészített munkafázisok kötelezően elektronikus formában való adatrögzítése külön a hallgató nevére elnevezett mappában történik. A félév során minden konzultáció rögzítésre kerül a rendszerben. Ellenőrizhetővé téve a hallgató teljesítményét, fejlődését mind a félév, mind a későbbi előmenetele szempontjából. Az elektronikus konzultációs adatszolgáltatás lehetővé teszi az akkreditációs- vagy diploma bizottság számára a hallgató szakmai útjának hiteles követését.
Műtermi konzultáció I. – nyilvános hallgatói prezentációk
Minden óra a hallgatók által órakezdéskor leadott aznapi tervfázisának nyilvános műtermi prezentációjával kezdődik. A részletes, egyenként akár 5 perces bemutatóra a hallgatónak fel kell készülnie, pontos, szakmai alátámasztást adva vetített munkájához.
A prezentációt követően oktatói villámprezentáció következik.

Műtermi konzultáció III. – közös táblai hallgatói konzultáció

A nyitott konzultációk során az elhangzó konzulensi válaszok nem a hallgató rajzainak átrajzolásával, belerajzolásával történnek, hanem szóban, vagy egy közös műtermi táblán krétával. A nyilvános táblai konzultáció ahol a konzulens meglátásait krétával a hallgatóság elé tárja, azzal egészül ki, hogy a hallgató szintúgy krétával felvetheti elképzelését a táblára. A közös táblai párbeszédből alakul ki az üzenet, melyet a hallgató a következő alkalomra átdolgoz.

Egyéni konzultáció
A nappali tagozatos BSC hallgató /a diploma konzultáció kivételével/ egyéni konzultációt semmilyen esetben nem vehetnek igénybe. A konzulens kizárólag a tanszék által meghirdetett konzultációs időpontban segít, betartva a„KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ” szabályait, az egyenlőség elvét.
Oktatói villámprezentáció
A műtermi oktatók egyike rövid a tervezési témához illő villámprezentációt tart a hallgatóságnak saját munkájából, vagy hazai és nemzetközi példák alapján.

Külső szakember, szaktervező
A tantárgyprogramba illesztett módon a műteremvezető által megítélt időpontban legalább két alkalommal meghívandó egy, a témában járatos szakember aki segíti a tervezési program funkcionális kialakításának mélyebb megértését.

Műtermi prezentáció
/kipakolás- I. koncepció, kipakolás –II. vázlatterv, kipakolás -III. végleges terv/
Minden kipakolást meghatározott pixelszámú elektronikus képformában és megadott méretű papírlapon kasírozott formában kell benyújtani. A kipakolások lapjain szerepeltetni kell időrendben az egyes kipakolások között eltelt időszak munkafázisait, azok jellemző rajzait. Az egyes kipakolások tervlapjain általában 5-7 hét konzultáció anyaga kerül bemutatásra, konzultációnként 5 rajzzal. Ez 25-35db rajzot jelent minden egyes kipakoláson, melyet célszerű képkockákba rendezetten előadni. Az időrendet követő képkockákról leolvasható a hallgató fejlődése. Az összerendezés, a rajzok kiválasztása oktatói-hallgatói közös feladat. A műteremvezető határozza meg a prezentáció arculatát, a bemutatandó tervanyag kidolgozottsági mélységét, mennyiségét. Az I., II., III,kipakolás lapjait egymás mellé téve látható a teljes félében végzett hallgatói munka a heteket bemutató részletezettséggel.

Féléves tervleadás elektronikus képformában is beadandó
A féléves terv végleges tervlapja is kötött méretű, a műteremvezető által megadott
pixelszámú elektronikus képformában és megadott nagyságú papírlapon kasírozott formában kell benyújtani.

Portrék, hallgatói gondolatok
Műtermi kiadványok szerkesztéséhez A hallgatók munkáit bemutató képek kiegészülhetnek portrékkal, hallgatói gondolatokkal.

Oktatási, kutatási beszámoló
A műteremben oktatók kollégák számára a féléves oktatási és kutatási tapasztalatok rögzítése kötelező, melyet a félévet követő vizsgaidőszak végéig le kell adniuk. A beszámolók terjedelme nincs korlátozva.

Műtermi események rögzítése
műtermi élet pillanatait, a kipakolások munkafolyamatát, álló ésmozgóképes formában rögzíteni kell, amelyet a műtermi kiadvány mellékleteként össze kell szerkeszteni, vágni.

Archiválás
A műteremnek rendelkeznie kell saját adathordozó eszközzel, ahol az eltérő évfolyamok oktatási és hallgatói anyagát és eseményeinek felvételeit tárolják.
Ezt a műterem beosztott oktatói végzik.
A félév végén adathordozó eszközön, CD-n a hallgatók terveit megőrzésre archiválni kell és azt a tanszéki archiváló rendszerbe be kell adni.A papíralapú hallgatói tervek visszaadásra kerülnek készítőik számára, a műterem nem őrzi.

Kiállítás
A műteremvezetőnek gondoskodnia kell a nyilvános bemutatásról évente legalább egy alkalommal. A tantermi egység folyosóin, vagy erre a célra szervezett kiállítótérben.

Publikáció,műtermi kiadvány
Az elektronikus hallgatói adatszolgáltatás megteremti a lehetőségét jelen idejű, vagy későbbi időpontban összeállítandó kiadvány elkészítését. Kutatási, vagy tanszéki prezentációs szempontból egyaránt fontos. A kipakolás alkalmával meghatározott pixelméretű hallgatói munkák könnyen és gyorsan rendezhetők.

Hallgatói előremenetel: Tervpályázatok, TDK, ösztöndíjak
A műteremben tanuló sikeres hallgatók, vagy hallgatói közösség munkáját, hallgatói életútját segítő országos nyílt tervpályázatok, TDK, OTDK munkák konzultációját kötelező elvállalnia, azokban segítő készséget kell biztosítania a tanórák keretén kívül.

Közösségi konzultáció IV. – Építészeti eszköztár I. TERV

Skiccelési technika bemutatása, gyors helyszíni vázlatok elsajátíttatása
A műteremvezetőnek első alkalommal ki kell vinni a tervezési helyszínre a hallgatóságot és ott meg kell mutatnia, hogy készít gyors vázlatokat a helyszínről. Ehhez használja a magas minőségű tollait, papírjait. A rajzok kicsik, és lényegre törőek, addig gyakoroltatja a hallgatósággal amíg mindenkinek nem megy elfogadható szinten.
Számítógépes képszerkesztő program kezelésének alapismerete / Photoshop
A műteremben tanuló minden hallgatóval meg kell ismertetni a képszerkesztő programot. A hallgatóságot meg kell kérni, hozzák el hordozható számítógépük, és azon párhozamos oktatásban lépésről lépésre be kell mutatni és be kell gyakoroltatni azokat a képszerkesztő műveleteket, amelyekkel a tervezési prezentáció során az adott félévben szembesülhetnek. Ez alapfeltétel az elektronikus prezentációhoz.

Tervezéstechnikai munkamódszerek bemutatása – ESZKÖZÖK
A műteremben ismertetni kell a leghatékonyabb tervezéstechnikai módszertant, amivel a szakmagyakorló építész is dolgozik. Ez egyénre szabott, minden műteremvezető önállóan dönt a technika kiválasztásáról. De ismertetnie kell a hallgatónak, a hagyományos rajzeszközöket, rajzi segédeszközöket a skiccpauszt, a párhuzamvonalzó használatát, az általános tervezőirodai rajzasztalt, a kasírozási lehetőségeket, a modell készítés szabályait, azok anyagait.

Tervezéstechnikai munkamódszerek bemutatása – lépései és a PREZENTÁCIÓ
A hatékony munka érdekében meg kell tanítani már a belépő növendéket is a tervezéstechnikai munkamódszer alapvető lépéseire. Ez műteremvezető függő. Ennek egy választott gyakorlati lépései a tervezési program megismerése és adatgyűjtése mellett a következők:
I. Koncipiálás
Gondolatiság felébresztése Kizárólag minőségi papírra, egyedi vágott méretű /min. 120-160gr./ elegáns rost ironnal, fillcel, tollal készüljenek.
II. Szerkesztett és szabadkézi vázolás léptékhelyesen
Alaprajz, metszet vonalzós méret felvétele, szerkesztővonalak fontossága, meghúzásának gyakorlati kivitele, szemlélete, majd az elkészült első szerkesztésre ráfektetett skiccpauszon való szabadkézi vázlatok bemutatása, majd az ezt követő újraszerkesztése, ciklusokban ismétlődve.
III. Perspektíva szerkesztés vonalzóval, intuitív perspektíva szabadkézzel
A perspektíva szerkesztés szabályainak bemutatása, kockán való begyakorlása, több alkalommal, majd skiccpausz ráfektetése az alap perspektívára és az iránypontok felé való, a perspektíva szabályainak megfelelő továbbrajzolása szabadkézzel. Elkészültével újabb skiccpausz ráfektetéssel a már elkészült szabadkézi perspektíva átrajzolása szerkesztett állapotba. Ez a rászerkesztés.
IV. Prezentáció I. grafikai technikák
Kedvcsináló kisebb grafikai technikák alaprajz, metszet, perspektíva
A meglévő szerkesztett vagy szabadkézi skiccpauszos alaprajzon, metszeten, perspektíván történő kisebb grafikai műveletek sort mutatjuk. Skiccpausz rajzos oldalával ellentétes oldalon, fonákon való grafitos vagy színes ceruzás tónusozások. A rajzos oldalon történő szabadkézi, vagy vonalzós sraffozások, kisebb textúrák készítésének bemutatása.
V. Prezentáció II. szkennelés
A megszületett első tervfázis szkennelése, képszerkesztő programmal való ismerkedés és prezentálás A skiccpauszon elkészített szabadkézi és előszerkesztett kis rajzokat miután grafikailag megdolgoztuk, beszkenneljük /maximum 300-600 dpi/. Majd Photoshop-al kontrasztosítjuk, szaturáljuk, méretre vágjuk. Lapra rendezzük, konzultációra prezentációra előkészítjük.
VI. Prezentáció III. kasírozás, körbevágás
A tervrajzokat a kipakolásokra kinyomtatás után merev kartonra illik kasírozni. Ennek technikáját minden hallgatónak személyesen kell kipróbálnia. A kasírozott karton körbevágása a rajz mentén nehéznek bizonyul, ezt is meg kell mutatni. Vágásnál fontos a vágóeszköz és a vágólap helyes tartása, könnyed türelmes mozdulatokkal történő véghezvitele.

Közösségi konzultáció V. – Építészeti eszköztár II. MODELL

Papírválasztás és vágástechnika és eszközei
A hallgatónak meg kell mutatni, milyen modellező papírok, vágóeszközök, vágólapok léteznek, be kell mutatni előttük a papír vágásának menetét, ez nagyon fontos, minden hallgatónak ki kell próbálnia hogyan milyen kéztartással milyen erővel kell vágni a finom munka érdekében. Fontos a fegyelmezett odaadó gyakorlás figyelemmel kisérése.
Építészeti koncepció és a modellstruktúra viszonya
A hallgató építészeti elképzelése hat a készítendő modell struktúrájának felépítésének technikájára. A gondolatiság kifejeződésére legalkalmasabb modellkontúrok, struktúrák útmutatásai nagyon fontosak. A hallgatóság előtt nyilvánosan minden egyes tervről érdemes táblai krétarajz keretében beszélni, hogyan is érdemes a szóban forgó elképzelést modellbe önteni. Tapasztalat, hogy a hallgatók fogékonyak és a szolgai másolás helyett kreatívan módosítják a javaslatokat.
A MODELL Léptéke és kidolgozottsága
El kell mondani, milyen léptékben hogyan absztraháljuk a valóságot a papírmodellen.
A karakter modellek kivitelét a vágóeszközzel való bánás fizikai határai szabják meg a modellezési léptékek sorában.
M=1:2000,100,500 lépték a tömegmodell, keresőmodell
M=1:200,100 lépték a valós modell
M=1:50 lépték a részletmodell
A MODELL készítés általános szabályai
A modellezés egy anyagból készül, de legfeljebb két anyagból. A vegyes technikájú modellek készítése nehéz és nem vezet eredményre. A sokféle anyag megjelenítése kerülendő, helyette a modellezendő térbeliség problémájára, annak bemutatására kell koncentrálni. A lényegre törő modellezés egyszerű, nagyvonalú és határozott gesztusokból áll mind a struktúraválasztás és anyagválasztás esetén.
A fény árnyék hatás kihasználásán legyen a hangsúly.
Az egyszerűséghez tartozik az ablakok üres lyukképe.
Az illesztések könnyed megmutatása, azok pontossága.
A papír törésmentessége.
A staffázs kerülése, vagy ha mégis fontos, annak az épülethez méltó és ugyanolyan fontosságú modellszintű megtervezése
A modellalap fontossága, annak egyszerű, a modell anyagával egyező kivitele, sík és terepalakzatok kialakításának gondossága. A modellen a feliratok kerülése, a hallgató nevének elhelyezés.
A MODELL önálló „mű”
A modellezésnél ki kell alakítani azt a szemléletet a hallgatóban, hogy önálló szoborszerű műként kezelje alkotását, és az építészeti tervének nem szolgai másolásáról van szó, hanem annak gondolati, téri lényegkifejeződéséről. A modellezés így adhatja meg számára a továbblépést az épületének tervezése kapcsán.
A MODELL és a tervezői habitus kialakítása
Sok modell készül, a tervezés minden szakaszában óráról órára újabb és újabb. Ezzel megszokja, a modell fontosságát, a téralakítás varázsának igényét. A tér mikro léptékű fizikai megjelenését megérzi, azt szabadabban kezeli, könnyebben dolgozza át építészeti tervét a modellmódosítások sorozatában. A modellezés élménye csak a sok munka, és rendszeresen eltöltött idő révén hat a tervezésre és vissza. A téralakítás megismerésének szenvedélyes keresését az oktató tudja átadni technikai felkészültségével és habitusával.


Közösségi konzultáció VI.- A BSC képzés épülettervezés tantárgycsoport tervezésmódszertani felépítése a műteremben

A tervezési féléveket a feladat meghatározások és számonkérések szempontjából váltogatni célszerű. Egy kreatív, intuíciókra épülő félévet kövessen egy racionális félév és fordítva.
A hallgató nem képes kreatívan cselekedni és racionálisan dönteni a túl gyors napi ritmussal váltogató szakmagyakorló tempójában, ezt meg kell tanulnia. Ezért tartom fontosnak folyamat lassú megtanulását. Az építészeti eszköztár elsajátítása után az intuícióval kezdett első félév lelkesítő és szárnyaló hatását a második félév tudatos tervezési lépcsői követik. Általában a harmadik félévtől az oktatás már megmarad a tudatos tervezői szinten, többször nincs kreatív az első félévre jellemző program. Ez kerülendő, a harmadik félév ismét intuitív kell legyen. A negyedik, hatodik, nyolcadik tudatos, az ötödik,hetedik ismét kreatív.
A Záró félév nyolcadik éve tudatos, ez a diploma év. Itt már emlékszik a hallgató a kreatív félévek összes élményére, és feltételezhető, hogy merít a tudatos félév tapasztalataiból, és megkezdi harmóniába hozni önmagában az intuíció és a tudatosság egységét, amely a felkészült szakmagyakorlót később jellemzi.