2010-2011
“K O P – Y A ” TORONYHÁZ
és a KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ

kutatási téma: A félév kutatási területe az egyén és a közösség viszonya
kutatásvezető: FERENCZ, Marcel
kutatásban résztvevő oktatók: NOVÁK, Róbert & JUHÁSZ NAGY, Balázs
kutatásban résztvevők: DE MK Építészmérnöki Tanszék III, éves BSc hallgatók
fotó: JUHÁSZ NAGY, Balázs

VIDEO : GYÖRFFY, Zoltán

A műteremben folyó oktatásban résztvevő BSC III. éves KISKÖZÉPÜLET tervezés félév hallgatói sajátos tervezésfilozófiai módszertannal ismerkedhettek.

A kutatás első lépése
A féléves feladatban a vezető oktató egy meghatározott alapterületű, oldalaival pontosan lehatárolt elméleti geometriai testet adott meg a hallgatók számára.
Ezen elméleti tértestben /36*36*12 m/ kellett helyet foglaljanak a hallgatók épületeikkel, szabadon alakítva a tértestnél jóval kisebb térméretű funkcionális programjaikat. Minden hallgatónak a terepre kellett építeni. A feladat egy foghíjbeépítéshez hasonlatos, ahol beépítési vonal, telekhatár, építménymagasság mind ugyancsak behatárolják a tervezői szabadságot. A feladatnál meg volt határozva, hogy a befoglaló tér határait meg kell érinteni, az elméleti térfalat ki kell tölteni tetszés szerint. A térképzést modellezéssel kezdték, ahol az átfogó térméretek pontos paramétereit szintén tartották. A hallgatók által létrehozott modellek elkészültek. Ezek a földszintes, önmagában is izgalmas, egyedi struktúrával mutatkozó geometriai tanulmányok önmagukban is figyelemreméltó építészeti téralkotásokká váltak.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”

A kutatás második lépése
Az elkészült térjátékokat, amelyek magasságai, kontúr vonalai pontosan egyeztek egymással, a következő történt. Egymás tetejére kellett helyezniük téralkotásaik.
Így emelkedett a hatalmas 17 szintes 204 m magas épületegyüttes, melynek architektúrája a véletlen játéka. Struktúrája egy hatalmas kopját idézett.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”

A kutatás harmadik lépése
A hallgatók felismerve az egymásra épülésben rejtőzködő szerkezeti és vizuális élményt, áhítattal és tisztelettel közeledtek egymás alkotásai felé. Tudták, hogy egymás nélkül nem magasodna saját alkotásuk sem. A hallgatók nem akartak hazamenni, hirtelen senki sem sietett. Remény szerint megérezték az építészet lehetőségét, talán felismerték egy pillanatra a közös munka nagyszerűségét.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”
A képen balról: FERENCZ,Marcel – PUHL, Antal – hallgatók, – JUHÁSZ NAGY, Balázs – NOVÁK, Róbert

Összegzés

A stratégia legfontosabb eleme az volt, hogy a hallgatók nem tudták a kezdetekben, hogy egymásra fognak épülni alkotásaik.
Alkotásaik egyszeri megértése után a megtöbbszöröződött toronyszerű élmény felerősítette az architektus csodáját, belé vetett hitüket. Ha a programadó stratégiai döntés egyszerű, és magas egyéni alkotói szabadságfokot biztosít, akkor a résztvevők önként tartják a játékszabályokat.
A kutatás további kísérletekben folytatódik.

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 1

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 2

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 3

Lelkes hallgatók

Na eldől a tornyház ?

Mi lesz ebből ?

Kis tornyok előtanulmányai a félév során

Toronyfaktúra részlet

Előtanulmány kis KOPYA Tornyai

Professzor Puhl Antal szemlét tart  a műteremben

A KOPYA-kat ÁBEL Viktor hallgató animációja szövi át fénnyel

2010-2011
“K O P – Y A ” TORONYHÁZ
és a KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ

kutatási téma: A félév kutatási területe az egyén és a közösség viszonya
kutatásvezető: FERENCZ, Marcel
kutatásban résztvevő oktatók: NOVÁK, Róbert & JUHÁSZ NAGY, Balázs
kutatásban résztvevők: DE MK Építészmérnöki Tanszék III, éves BSc hallgatók
fotó: JUHÁSZ NAGY, Balázs

VIDEO : GYÖRFFY, Zoltán

A műteremben folyó oktatásban résztvevő BSC III. éves KISKÖZÉPÜLET tervezés félév hallgatói sajátos tervezésfilozófiai módszertannal ismerkedhettek.

A kutatás első lépése
A féléves feladatban a vezető oktató egy meghatározott alapterületű, oldalaival pontosan lehatárolt elméleti geometriai testet adott meg a hallgatók számára.
Ezen elméleti tértestben /36*36*12 m/ kellett helyet foglaljanak a hallgatók épületeikkel, szabadon alakítva a tértestnél jóval kisebb térméretű funkcionális programjaikat. Minden hallgatónak a terepre kellett építeni. A feladat egy foghíjbeépítéshez hasonlatos, ahol beépítési vonal, telekhatár, építménymagasság mind ugyancsak behatárolják a tervezői szabadságot. A feladatnál meg volt határozva, hogy a befoglaló tér határait meg kell érinteni, az elméleti térfalat ki kell tölteni tetszés szerint. A térképzést modellezéssel kezdték, ahol az átfogó térméretek pontos paramétereit szintén tartották. A hallgatók által létrehozott modellek elkészültek. Ezek a földszintes, önmagában is izgalmas, egyedi struktúrával mutatkozó geometriai tanulmányok önmagukban is figyelemreméltó építészeti téralkotásokká váltak.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”

A kutatás második lépése
Az elkészült térjátékokat, amelyek magasságai, kontúr vonalai pontosan egyeztek egymással, a következő történt. Egymás tetejére kellett helyezniük téralkotásaik.
Így emelkedett a hatalmas 17 szintes 204 m magas épületegyüttes, melynek architektúrája a véletlen játéka. Struktúrája egy hatalmas kopját idézett.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”

A kutatás harmadik lépése
A hallgatók felismerve az egymásra épülésben rejtőzködő szerkezeti és vizuális élményt, áhítattal és tisztelettel közeledtek egymás alkotásai felé. Tudták, hogy egymás nélkül nem magasodna saját alkotásuk sem. A hallgatók nem akartak hazamenni, hirtelen senki sem sietett. Remény szerint megérezték az építészet lehetőségét, talán felismerték egy pillanatra a közös munka nagyszerűségét.

2010 KISKÖZÉPÜLET TERVEZÉS – FERENCZ MŰTEREM “kipakolás 2 2010 12 14”
A képen balról: FERENCZ,Marcel – PUHL, Antal – hallgatók, – JUHÁSZ NAGY, Balázs – NOVÁK, Róbert

Összegzés

A stratégia legfontosabb eleme az volt, hogy a hallgatók nem tudták a kezdetekben, hogy egymásra fognak épülni alkotásaik.
Alkotásaik egyszeri megértése után a megtöbbszöröződött toronyszerű élmény felerősítette az architektus csodáját, belé vetett hitüket. Ha a programadó stratégiai döntés egyszerű, és magas egyéni alkotói szabadságfokot biztosít, akkor a résztvevők önként tartják a játékszabályokat.
A kutatás további kísérletekben folytatódik.

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 1

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 2

A feladathoz tartozó KOPYA Toronyház homlokzatának elkészítése fázis 3

Lelkes hallgatók

Na eldől a tornyház ?

Mi lesz ebből ?

Kis tornyok előtanulmányai a félév során

Toronyfaktúra részlet

Előtanulmány kis KOPYA Tornyai

Professzor Puhl Antal szemlét tart  a műteremben

A KOPYA-kat ÁBEL Viktor hallgató animációja szövi át fénnyel