HUN FÜRDŐ _ Pro Architectura DÍjas épület 2009
Bodrogkeresztúr _ Tokaj _ Lebuj kanyar _ Fürdő épület -_100m2
épült 2003

Vezető Tervező FERENCZ, Marcel
Foto: BUJNOVSZKY, Tamás

Letöltés:
Magyar Építõipar 2009. LIX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM –  207-210 oldal

Előszó:
Tokaj és Bodrogkeresztúr között van egy hely, úgy nevezik LEBUJ kanyar. A vásárból hazatérő szekereket itt fosztották meg a betyárok lebújva. Erről a név. Ez a pont volt a legszűkebb szakasza az országútnak a Bodrog folyó és a Tokaj-hegy lába között. Kitüntetett a hely, mert a Bodrogzugban itt érik az aszú a legédesebbre a ház feletti lejtőn. A hegy és a folyó találkozásánál megreked a levegő és a folyó megtermékenyíti a szőlőt.
A táj szelíd és vad egyben. A Bodrog sejtelmes édeskés lágy vize olykor méregzöld.
Ez a termékeny, folyóval, heggyel, szőlővel, országúttal és legendákkal átszőtt különös terület adott helyet egy fürdő épület emelésére.
E titokzatos természeti kép adott életet a szokatlan épületnagyságú lénynek.

“Első vázlat 2000” rajz FERENCZ, Macel

A megbízó:
Tóth László a mecénás, aki erős akarattal és energiával figyel országunk gyarapítására, már évekkel ezelőtt felfigyelt a különleges, építészetileg védendő helyszínre. A jó stratéga és szem észrevette, hogy a hely kínálja a lehetőségeket. Bátran fogott neki a hegyláb és a folyó övezte terület megújításának. A régidők óta meglévő romos pincéket kőhomlokzatos arcukkal megújította, és ezeket az arcukban megújított támfalpincéket kiegészítette vendégváró szolgáltatásokkal.
Felépítette a LEBUJ fogadót, majd a LEBUJ panziót, és végül a HUN fürdőt.


Az épület főnézete a szomszédsággal

Építéstörténeti előzmények:
Az építészeti értékteremtés Tóth László kezdeményezésére mára megvalósult. Édesapámmal, Ferencz István DLA építésszel közösen arányos és tervezetten esetleges épületcsoportot alkottak az elmúlt 10 év alatt. Édesapám elképzelése szerint a hegyláb támfalszerű kővonulatainak minden épületen megjelenő egysége képes biztosítani a különböző épületfunkciók közötti egységet. Így a koncepció szerint a hegylábon majd kétszáz méter hosszan kialakuló rakott kőfal testéből nőtt ki mindegyik épület.

Építészeti koncepció:
A kialakuló kőfaltest vonulatba a hiányzó utolsó záró épületet, a fürdőt ilyen „adottságok” közé kellett beemelni. Három fontos tétel alakította a tervezés menetét. Az első, hogy az épület szélességi kiterjedése zártsorban igazodó legyen a szomszédos épületekhez, a második, hogy a falasság hatását erőteljesen kihangsúlyozza, a harmadik, hogy koronát, fejedelmi süveget kapjon ősi mintára a fürdő.


Az építészeti koncepció és a hegyláb

Építészeti kialakítás:
Az épület viszonylag kicsi alapterülettel rendelkezett, közel 100 m2-en kellett megoldani a fürdőprogramot. A tervezett térelosztásban a vezértér egy nagybelmagasságú 7m-es látszó boltozatos süveg alatt helyezkedik el. A mellékterek a vezértérre fűzve a hegylábbal párhuzamosan mint „tám” funkciók esnek. Szauna, gőz, csobbanó, férfi és női öltözők, raktár és uszodagépészet. A mellékterek tömege már illeszkedik a szomszédsághoz.

Alaprajz

A vezértér belső terének hangulata és mérete teljesen kirajzolódik a főhomlokzatra. Itt megidézni kívántam a történelmi fürdők faltesteinek tekintélyes keresztmetszeteit, kultikus erejét. A főfalak 180cm vastagságúak. A kőfal kevés nyílással dolgozik, a monostruktúra egyensúlyának és a fürdő intimitásának érdekében. A tekintélyes faltest a párkányon kívülről 4 színes üvegbevilágító szemet kapott, melyek éjjel szoborként ragyognak. A nehéz súlyos terpesztett falakról indul a keményen szerkesztett süvegszerkezet, melyet a taréj rézfedésének állókorcain kitüskézett díszítősor zár. A süveg eleven minőségét a két oldalára felhelyezett hatalmas szürkemarha szarvak adják.


Keresztmetszet a 180cm főfalazattal

Építéstechnikai érdekességek:
A 180cm vastag homlokzati főfalazat 120cm kettősméretű téglafalból majd az elé rakott betonhabarcsba öntött bodrogkeresztúri mészkőből áll. A mészkő nem tökéletesen fagyálló, laza szerkezetű porózus tulajdonságai miatt 40-50cm vastagsággal kerültek beépítésre. Érdekesség, hogy a tömbkövek előbárdolt állapotban kerültek betonhabarccsal bekötve a falazatba, és később építéstechnológiailag fordított eljárásban a szilárdulás után lettek fejszével tökéletesen síkba faragva. A tufa jellegű kő könnyen alakítható és a kőfelületen látszanak a fejsze élének megmunkálási nyomai. A kőfal ferdeségéből, és északi fekvéséből fakadóan állandóan nyirkos, mohás. A csapadékot magába szívva, a különböző pincékre jellemző nemespenész lepi el évről évre, mely az évszakváltozással mindig más és más színben mutatkozik. A sárgától a méregzöldig, a kéktől a rozsdabarna árnyalatokon át az antracitig.


A kőfal építés közben


A kőfal állandóan változó színei

Süvegszerkezet:
A faszerkezetű süveg terveken részben meghatározott geometriája az építés alatt lett véglegesítve. A kőfal dőlésszögéhez kényesen igazított ácsszerkezet helyszíni bemodellezése adta meg a dőlés és a magasság végső helyzetét.

Rézlemez fedés:
A rézfedést Igazi bádogosmester végezte, aki számos budapesti századfordulós palota rekonstrukciójában vett részt. Díszítőkészsége, és szakértelme segítette a héjazat öltöztetését. Állókorcai, csúcsdíszei így a lemezalakítás természetes egyszerűségévé alakultak a helyszínen kísérleti elképzelések alapján.

Szürkemarha szarvak:
A megbízó, a gazda kérésére kerültek a süvegre. Helyüket a geometria adta, a „halánték” pozíció. Az előkészített, kiválasztott szarvak belsejébe 16mm-es menetes acél szár került, majd poliuretán kihabosítással lett rögzítve. A szarvak ezután a menetes szár mentén dőlésüket, pozíciójukat a tengely mentén könnyen igazítva, egyszerűen bele lettek „tekerve” a kiválasztott fogadóhelybe.


Szürkemarha szarvak és a rézlemezdíszítés

Üvegbevilágító:
A kültéri üvegkelyhek Nádudvaron készültek, hagyományos kemencés egyedi sablonba indított üvegfújási eljárással. A hatalmas 10 kilogramm súlyú testek megfújása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, az esetek többségében hagyományos módon nem lehetett elérni a kúpforma 60 cm magasságát olvadt állapotban. Ekkor alakult ki a csavart jellegű megoldás, mely az üvegsüvegeknek lágy állapotában tartást, merevséget adott. A nem várt technikai kihívás adta egyedi díszét és különbözőségét a formáknak.


Egyedi üvegbevilágító

Belsőépítészet:
A tér egyszerű és olcsó anyagokkal kellett készüljön. A legolcsóbb greslapot lehetett alkalmazni. Így jött a döntés hogy a nagytételben fehér és tört fehér színben érkező burkolóanyagot három doboz eltérő minőségű és színű greslappal keverjük. Ezek a burkolati terv szerint vágva és eltolt arányokkal kirakva készültek, a hatás érdekében csempére bontott utasítással.


Belső tér egyedi vágott csempézettel

Zárógondolat:
Az épület a környezetével együtt dolgozó épületegyüttes tájléptékű vezérépülete.
Falazatai, annak aránya, süvegének szerkesztése és térmetszete a régmúlt magyarságának elképzelt, feledett ősképét idézi az avatott szem számára.


Az ősképet idéző nézet

HUN FÜRDŐ _ Pro Architectura DÍjas épület 2009
Bodrogkeresztúr _ Tokaj _ Lebuj kanyar _ Fürdő épület -_100m2
épült 2003

Vezető Tervező FERENCZ, Marcel
Foto: BUJNOVSZKY, Tamás

Letöltés:
Magyar Építõipar 2009. LIX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM –  207-210 oldal

Előszó:
Tokaj és Bodrogkeresztúr között van egy hely, úgy nevezik LEBUJ kanyar. A vásárból hazatérő szekereket itt fosztották meg a betyárok lebújva. Erről a név. Ez a pont volt a legszűkebb szakasza az országútnak a Bodrog folyó és a Tokaj-hegy lába között. Kitüntetett a hely, mert a Bodrogzugban itt érik az aszú a legédesebbre a ház feletti lejtőn. A hegy és a folyó találkozásánál megreked a levegő és a folyó megtermékenyíti a szőlőt.
A táj szelíd és vad egyben. A Bodrog sejtelmes édeskés lágy vize olykor méregzöld.
Ez a termékeny, folyóval, heggyel, szőlővel, országúttal és legendákkal átszőtt különös terület adott helyet egy fürdő épület emelésére.
E titokzatos természeti kép adott életet a szokatlan épületnagyságú lénynek.

“Első vázlat 2000” rajz FERENCZ, Macel

A megbízó:
Tóth László a mecénás, aki erős akarattal és energiával figyel országunk gyarapítására, már évekkel ezelőtt felfigyelt a különleges, építészetileg védendő helyszínre. A jó stratéga és szem észrevette, hogy a hely kínálja a lehetőségeket. Bátran fogott neki a hegyláb és a folyó övezte terület megújításának. A régidők óta meglévő romos pincéket kőhomlokzatos arcukkal megújította, és ezeket az arcukban megújított támfalpincéket kiegészítette vendégváró szolgáltatásokkal.
Felépítette a LEBUJ fogadót, majd a LEBUJ panziót, és végül a HUN fürdőt.


Az épület főnézete a szomszédsággal

Építéstörténeti előzmények:
Az építészeti értékteremtés Tóth László kezdeményezésére mára megvalósult. Édesapámmal, Ferencz István DLA építésszel közösen arányos és tervezetten esetleges épületcsoportot alkottak az elmúlt 10 év alatt. Édesapám elképzelése szerint a hegyláb támfalszerű kővonulatainak minden épületen megjelenő egysége képes biztosítani a különböző épületfunkciók közötti egységet. Így a koncepció szerint a hegylábon majd kétszáz méter hosszan kialakuló rakott kőfal testéből nőtt ki mindegyik épület.

Építészeti koncepció:
A kialakuló kőfaltest vonulatba a hiányzó utolsó záró épületet, a fürdőt ilyen „adottságok” közé kellett beemelni. Három fontos tétel alakította a tervezés menetét. Az első, hogy az épület szélességi kiterjedése zártsorban igazodó legyen a szomszédos épületekhez, a második, hogy a falasság hatását erőteljesen kihangsúlyozza, a harmadik, hogy koronát, fejedelmi süveget kapjon ősi mintára a fürdő.


Az építészeti koncepció és a hegyláb

Építészeti kialakítás:
Az épület viszonylag kicsi alapterülettel rendelkezett, közel 100 m2-en kellett megoldani a fürdőprogramot. A tervezett térelosztásban a vezértér egy nagybelmagasságú 7m-es látszó boltozatos süveg alatt helyezkedik el. A mellékterek a vezértérre fűzve a hegylábbal párhuzamosan mint „tám” funkciók esnek. Szauna, gőz, csobbanó, férfi és női öltözők, raktár és uszodagépészet. A mellékterek tömege már illeszkedik a szomszédsághoz.

Alaprajz

A vezértér belső terének hangulata és mérete teljesen kirajzolódik a főhomlokzatra. Itt megidézni kívántam a történelmi fürdők faltesteinek tekintélyes keresztmetszeteit, kultikus erejét. A főfalak 180cm vastagságúak. A kőfal kevés nyílással dolgozik, a monostruktúra egyensúlyának és a fürdő intimitásának érdekében. A tekintélyes faltest a párkányon kívülről 4 színes üvegbevilágító szemet kapott, melyek éjjel szoborként ragyognak. A nehéz súlyos terpesztett falakról indul a keményen szerkesztett süvegszerkezet, melyet a taréj rézfedésének állókorcain kitüskézett díszítősor zár. A süveg eleven minőségét a két oldalára felhelyezett hatalmas szürkemarha szarvak adják.


Keresztmetszet a 180cm főfalazattal

Építéstechnikai érdekességek:
A 180cm vastag homlokzati főfalazat 120cm kettősméretű téglafalból majd az elé rakott betonhabarcsba öntött bodrogkeresztúri mészkőből áll. A mészkő nem tökéletesen fagyálló, laza szerkezetű porózus tulajdonságai miatt 40-50cm vastagsággal kerültek beépítésre. Érdekesség, hogy a tömbkövek előbárdolt állapotban kerültek betonhabarccsal bekötve a falazatba, és később építéstechnológiailag fordított eljárásban a szilárdulás után lettek fejszével tökéletesen síkba faragva. A tufa jellegű kő könnyen alakítható és a kőfelületen látszanak a fejsze élének megmunkálási nyomai. A kőfal ferdeségéből, és északi fekvéséből fakadóan állandóan nyirkos, mohás. A csapadékot magába szívva, a különböző pincékre jellemző nemespenész lepi el évről évre, mely az évszakváltozással mindig más és más színben mutatkozik. A sárgától a méregzöldig, a kéktől a rozsdabarna árnyalatokon át az antracitig.


A kőfal építés közben


A kőfal állandóan változó színei

Süvegszerkezet:
A faszerkezetű süveg terveken részben meghatározott geometriája az építés alatt lett véglegesítve. A kőfal dőlésszögéhez kényesen igazított ácsszerkezet helyszíni bemodellezése adta meg a dőlés és a magasság végső helyzetét.

Rézlemez fedés:
A rézfedést Igazi bádogosmester végezte, aki számos budapesti századfordulós palota rekonstrukciójában vett részt. Díszítőkészsége, és szakértelme segítette a héjazat öltöztetését. Állókorcai, csúcsdíszei így a lemezalakítás természetes egyszerűségévé alakultak a helyszínen kísérleti elképzelések alapján.

Szürkemarha szarvak:
A megbízó, a gazda kérésére kerültek a süvegre. Helyüket a geometria adta, a „halánték” pozíció. Az előkészített, kiválasztott szarvak belsejébe 16mm-es menetes acél szár került, majd poliuretán kihabosítással lett rögzítve. A szarvak ezután a menetes szár mentén dőlésüket, pozíciójukat a tengely mentén könnyen igazítva, egyszerűen bele lettek „tekerve” a kiválasztott fogadóhelybe.


Szürkemarha szarvak és a rézlemezdíszítés

Üvegbevilágító:
A kültéri üvegkelyhek Nádudvaron készültek, hagyományos kemencés egyedi sablonba indított üvegfújási eljárással. A hatalmas 10 kilogramm súlyú testek megfújása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, az esetek többségében hagyományos módon nem lehetett elérni a kúpforma 60 cm magasságát olvadt állapotban. Ekkor alakult ki a csavart jellegű megoldás, mely az üvegsüvegeknek lágy állapotában tartást, merevséget adott. A nem várt technikai kihívás adta egyedi díszét és különbözőségét a formáknak.


Egyedi üvegbevilágító

Belsőépítészet:
A tér egyszerű és olcsó anyagokkal kellett készüljön. A legolcsóbb greslapot lehetett alkalmazni. Így jött a döntés hogy a nagytételben fehér és tört fehér színben érkező burkolóanyagot három doboz eltérő minőségű és színű greslappal keverjük. Ezek a burkolati terv szerint vágva és eltolt arányokkal kirakva készültek, a hatás érdekében csempére bontott utasítással.


Belső tér egyedi vágott csempézettel

Zárógondolat:
Az épület a környezetével együtt dolgozó épületegyüttes tájléptékű vezérépülete.
Falazatai, annak aránya, süvegének szerkesztése és térmetszete a régmúlt magyarságának elképzelt, feledett ősképét idézi az avatott szem számára.


Az ősképet idéző nézet